Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

III. 1919—1929.

3. A Magyarországi Famunkásotk Országos Szövetségének békéscsabai helyicsoportja, 4. A Magyarországi Textilipari Munkások és Munkásnők Országos Szövetségének békéscsabai helyicsoportja, 5. A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesületének ••békéscsabai 37. számú helyicsoportja, 6. A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szövetségének békéscsabai 7. számú helyicsoportja, 7. A Magyarországi Élelmezési Ipari Munkások Országos Szövetségének békéscsabai helyicsoportja, 8. A Magyarországi Borbély és Fodrászsegédek Szakegyesületének békéscsabai helyicsoportja, 9. végül a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegyletének békéscsabai helyicsoportja az alapszabályaikban biztosított hatáskörüket áthágva politikai működést fejtettek ki, magukat egy politikai párt, nevezetesen a Szociáldemokrata Párt helybeli végrehajtó bizottsága rendelkezéseinek alávetették, annak eszközeivé váltak, • - az említett helyicsoportokat az egyesületek feletti főfelügyeleti jogomnál fogva ezennel felfüggesztem. Ehhez képest felhívom alispán urat, hogy a fent felsorolt helyicsoportok helyiségeit haladéktalanul zárassa be, mindennemű vagyonát és iratait vegye hatósági zár alá és azek pénz és ügykezelését külön-külön vegye a legszorgosabb vizsgálat tárgyává és annak eredményéhez képest ugyancsak külön-külön tegyen javaslatot arra nézve, vájjon azok végleges feloszlatását nem tartja-e indokoltnak. Eljárása eredményéről azonnal jelentést kérek. Budapest, 1925. évi február hó 12.-én. Rakovszky ; oldalas, géppel Irt tisztázat. BML Békés vármegye alispánja iratai 5767/191J. A békéscsabai szakszervezeti csoportok felszámolásának igazi okát és indokait Jánossy Gyula rendőrkapitány jelentéséből ismerhetjük meg, amelyet a 63. sorszám alatt közlünk. — Eszerint már 1923. év tavaszán, amikor a kapitányság vezetését átvette, elhatározta, hogy az országos munkásegyletek helyi csoportjait, amelyek feltűnően élénk működést fejtettek ki, betiltatja. - Az indokokat könnyű volt produkálni, hiszen csak azt kellett valószínűsíteni, hogy a szakszervezetek alapszabályaiktól eltérve a Szociáldemokrata Párt irányítása alatt állanak és annak politikáját szolgálják. - A 9 szakszervezeti csoport működését felfüggesztő határozatok mellett bizonyítékul és indoklásul ugyanazon iratmásolatok találhatók a szociáldemokrata párttal való kapcsolat dokumentálására. A megye főispánja az üggyel kapcsolatban azt jelentette a belügyminiszternek, hogy a vizsgálat és felfüggesztés bénító hatással van a szakszervezetek további működésére, de radikális intézkedés, vagyis feloszlatás nélkül, nem lehet komoly eredményt elérni. (BML Békés vármegye főispánja iratai 91/1925. biz. alapszám, ad 91/1925. ikt. szám.) A rendőrség és a főispán közös akciója elérte célját, mert évekre megbénította a legális szakszervezeti munkát. A felfüggesztett helyi csoportok a belügyminisztertől kérték működésük újbóli engedélyezését, amit az évekig elhúzott hatósági eljárás után egyesek meg is kaptak. Így pl. újból megalakulhattak a bőripari és cpítómunkás szakszervezetek 1927-ben, a vas- és fémmunkások, a faipari munkások 1929-ben, a textilipari munkások 1930-ban. (BML Békés vármegye alispánja iratai 3767-3767/9-1925.) m