Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

III. 1919—1929.

Amidőn a „Himnus" mellőzését szóba hoztam, a munkásotthon szövetkezet elnöke nem annak a műsorba való felvételét, hanem az énekkar mellőzését ajánlotta fel, a munkás dalárda elnöke és karnagya pedig azon kifogással állottak elő, hogy a dalárda a Magyar Nemzet Fohászát a „Himnust" nem tudja énekelni. - A dalárda vezetőinek ezen állítása figyelembe nem vehető, mert egy hónapok óta működő és nyilvános hangversenyen is szerepelt dalárdának a „Himnust" tudni kell, s ha pedig nem tudja, vagy énekelni nem akarja, ez csak a dalárda vezetőjének és tagjainak hazafiatlan, a Magyar Nemzeti Érzést mélyen sértő érzületét és gondolkodását bizonyítja. Ily előzmények után a Munkás Otthon megnyitó ünnepélyének megtartása már nem csupán a vezetőség hazafiatlan érzésének és gondolkodásának volna kifejezője, hanem egyenesen a Magyar Nemzeti Állam és a hazafias felfogás elleni nyílt tüntetés, ezért annak megtartását megtiltanom kellett. Erről Hankó Mihály igazgató elnököt és dr. Pethes Béla rendőr segédfogalmazó urat értesítem. Békéscsaba, 1923. évi december hó 28.-án. a kapitányság vezetője: Jánossy m. kir. rendőrfőtanácsos i oldalas, géppel írt, tisztádat. BML Békés vármegye főispánja iratai ^I8SJ/I9ÏI.1 A békéscsabai Munkás Otthont a helyi szakszervezeti csoportok áldozatkészsége hozta létre. - Volt ugyan egy ún. munkásotthon 1905 óta a csirkepiac sarkán, ez azonban lényegében a városi munkaközvetítő irodához tartozó és annak ellenőrzése alatt álló „melegedő helyiség" volt, ahol a munkát váró napszámosok tartózkodhattak. A békéscsabai szervezett munkásságnak nem volt helyisége, ahol gyűléseiket, összejöveteleiket tarthatták volna, ezért a szakszervezetek vezetősége munkásszövetkezet létrehozása útján teremtett otthont számukra. - Jelentős anyagi áldozatot követelt ez a munkásságtól, mert több napi munkabért áldoztak erre a célra és munkával is segítették az építkezést. Az otthont 1923. december 30-án adták át a szakcsoportok és a munkás kultúregyesületek használatára. A megnyitás ünnepélyes jellegének betiltása nacionalista indokokra hivatkozással nem volt helytálló, mert az otthon vezetői kizárólag „munkásünnep" jelleget kívántak adni a megnyitásnak s ezért mellőzték a Himnusz éneklését. A városi vezetők munkásellenes beállítottságát bizonyítja az is, hogy amikor 1924-ben Hankó Mihály, Szobek András, Szpevár Pál és Farkas János az otthon telkének telekkönyvi tulajdonba adását kérték, - a városi képviselőtestület elutasította kérelmüket. (BML Békéscsaba város polgármestere iratai 144/1924. kgy. számú határozat.) 60. 1924. július 9. F öldbuiokreform Békéscsabán - földosztás nélkül a polgármester jelentése a főispánhoz Méltóságos Főispán Orl Szóbeli úton kiadott rendeletére a földbirtokreformnak Békéscsaba város területén való végrehajtása állapotáról jelentésemet tisztelettel a következőkben teszem meg: A földbirtokreformról szóló törvény életbe lépte után úgy magam, mint előterjeszté-