Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
III. 1919—1929.
Az 1922. évi nemzetgyűlési választáson a kormánypárti jelöltekkel szemben Szeder Ferenc; a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségi tagja lett a város képviselője. Ez a munkásság óriást sikerét és helytállását jelentette. Hangulatukra egyébként jellemző, hogy a választást követő felvonulás alkalmával a Népegylet tagjai és a tömeg az Internacionálét és a Marseillaise-t énekelte. (BML Békés vármegye főispánja iratai 533/1920. biz.) Az 1922-es választáson a SZDP szereplését a Bethlen— Payer paktum tette lehetővé. A szociáldemokrata párt 278 ezer szavazatot (15,3%) kapott, s ezzel 25 mandátumot nyert, ami a parlamentben jóval nagyobb súlyt biztosított neki, mint azt Bethlenek tervezték. Az SZDP 7 mandátumot nyílt-szavazásos kerületben szerzett. Ezek közé tartozott a békéscsabai is. Szeder Ferenc a szociáldemokrata párt jobboldali vezetői közé tartozott. 1920-ban az SZDP által újraszervezett Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének titkára, majd elnöke, 1922-től az SZDP vezetőségének tagja lett. A békéscsabai választók állásfoglalásának jelentőségén természetesen semmit sem változtat az ő egyéni szereplése. A szociáldemokrata párt keretében a munkásság jelentős erőt képviselt a városi képviselőtestületben is, ahol 28 tagsági helyhez jutott. 54. 1923. április 28. A Békéscsabai Munkás Dalkör elnöke bejelenti az alispánnak a Dalkör megalakulását Békésmegyei Alispáni Hivatalnak Békés-Gyula. Tisztelettel bejelentjük, hogy Békéscsabán 1922. év január hó 22-én megalakult a Békéscsabai Általános Munkás Dalkör. Ezen egyesület célja a dalkultúrának a munkások között való fejlesztése. Egyesületünk, mint a Magyarországi Muuikáisdalegyletek Szövetségének tagja kíván működni s mint ilyen, annak a szabályai alapján, illetve az ide mellékelt „Alapszabályt" mint „házszabályt" tette magáévá. Tisztelettel kérjük, hogy fenti bejelentésünket tudomásul venni és a működésünkhöz szóló engedélyt megadni méltóztassék Kelt Békéscsaba, 1923. ápr. 28-án. Fabulya János elnök I oldalas, kézzel lit tisztázat. BML Békéscsaba város polgármestere iratai 112/1924. A dalkör megalakítását nem engedélyezte a belügyminiszter, azzal a megokolással, hogy nem működhet, mint a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetségének fiókja, hanem csak mint önálló alapszabállyal bíró egyesület. Hosszas hatósági huzavona kezdődött ezután, amelynek oka tisztán kitűnik a főispánnak a» ügyben a belügyminiszterhez 1925. március 10-én tett következő jelentéséből: „a rendőrség tájékoztatásából kitűnik, hogy a dalkör 37 tagja közül 5 kifejezetten kommunista érzelmű, a többi pedig meggyőződéses szocialista ..." Az 1923. október 14-én tartott alakuló gyűlésen elfogadott alapszabály láttamozását nem javasolja a főispán, míg a békéscsabai szakszervezetek ellen elrendelt vizsgálat befejezve nincsen, mert „nem szeretne a meggyőződéses szocialisták számára hatóságilag elismert otthont biztosítani". (BML Békés vármegye főispánja iratai 769/1925. és főispáni iratok 4/1926. biz.) Végül is a belügyminiszter 1926. március 11-én láttamozta az alapszabályt és megadta a működési engedélyt.
