Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

II. 1918—1919.

hoz tartoztak, illetve ilyen kapcsolataik voltak s ebből a szempontból jogos kifogás alá estek. (Békésmegyei Népszava 1919. április 17.) A második választással létrejött munkástanács április 19-én tartotta meg alakuló ülését és Paróczai János, Hankó Mihály és Lipták F. András személyében 3 tagú direktóriumot, 13 tagú intézőbizottságot választott. Majd megtörtént a megyei, a járási munkástanácsba delegálás és a városi birtokrendező bizottság megválasztása is. A város úi irányító szervei - a Direktórium és a Munkástanács - a román intervenció fenyegető árnyékában kezdték meg munkájukat. Április 20-án a románok megszállták Nagyváradot, folytatták előnyomulásukat a Tisza-Maros egész vonalán s április 23-án Arad Irányából előnyomulva 2000 főnyi intervenciós francia csapat érte el Gyulavári határát. (Lásd részletesen: Szabó Ferenc: A Vörös Hadsereg szervezése és harcai a Viharsarokban. — A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. i.m. 209-259. .) Nem volt tehát lehetőség a békés munkára, mert a nyugalom fenntartása, a Vörös Hadsereg védelmi előkészületeinek foganatosítása és segítése, majd a katonai kiürítés zavartalan biztosítása kötötte le a direktórium minden energiáját. A súlyos helyzet ellenére is hittek annak az ügynek a győzelmében, amelyért küzdöttek és dolgoztak. Tanúsítják ezt a román megszállás napján - 1919. április 26-án - megjelent felhívásukból idézett sorok: „Senkit se ejtsen kétségbe ellenségeinknek pillanatnyi sikere. Minket legyőzni soha nem lehet. A Magyar Tanácsköztársaság sziklaszilárdan áll. Talapzata a magyar proletariátus egysége, ereje a népmilliók lelkéből fakadó vágyódás és akarás a szebb és boldogabb jövő iránt." (Békésmegyei Népszava 1919. április 26.) 50. 1919. május 2. Részletek a proletárdiktatúra utolsó napjainak eseményeit és a román királyi csapatok bevonulását megörökítő jegyzőkönyvből Jegyzőkönyv Készült Békéscsabán a r. t. város hivatalos helyiségében 1919. évi május hó 2-án. Jelen voltak alulírottak: Az 1919. évi április hó 30-án román és magyar nyelven kibocsájtott és a tegnapi nap délutáni óráiban kifüggesztett hirdetmény alapján a város közigazgatása a körülmények által adott helyzet korlátozásai között a mai napon megkezdte működését. .. Szükségesnek találják alulírottak, hogy a mai napig lefolyt azon események, amelyek a Tanácsköztársaság Békéscsabán működött közegei és a vörös hadsereg eltávozása után történtek, röviden jegyzőkönyvbe foglaltassanak. 1919. április 25-én az esti órákban a vörös hadsereg leszerelte tábori telefonjait s itt volt kötelékei a vörösőrség egy részével együtt nyugat és észak felé elvonultak. 1919. április 26-án délelőtt 12 óráig Andrássy Gyula volt városparancsnok még itt tartózkodott s habár a város elöljárói, különösen a városi főügyész hangsúlyozták előtte, hogy részükről és a város lakossága részéről semmiféle megtorló intézkedésektől nem tarthat, - eltávozott... A Gyula felől közeledő s a déli órákban (12-1 óra között) megérkezett hadsereg parancsnokának, Dimitriu ezredesnek fehér zászló alatti fogadtatása, már az időközben betegen is megjelent főjegyző h. polgármester jelenlétében a városi főügyész szószólása útján történt s a parancsnok megjelenvén a polgármesteri hivatalos helyiségben . .. megadta a direktívákat a városi tisztviselői kar magatartására nézve. Április hó 27-én ... a parancsnokló tábornok a maga elé kért városi tisztviselők jelenlétében román nyelven kijelentette, hogy a közigazgatás zavartalanul folyhat tovább, mert a tisztviselők és az összes városi alkalmazottak helyükön mariadnak és fizetéseiket rendesen megkapják. Felhívta a tisztviselői kart arra is, hogy