Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

II. 1918—1919.

addig tartsátok fenn a rendet, munkástanács a helyi katonatanáccsal egyetértőleg tartsa együtt fegyverben a katonaságot. A PÁRTTITKÁRSÁG. A békéscsabai munkás és ka­tonatanács a leirat értelmében a polgármester és rendőrkapitánnyal egyetértőleg megtesz minden intézkedést abban az irányban, hogy Békéscsabán a rend és nyugalom fenntar­tassék és e célból felhívja az egész lakosságot, hogy e törekvésében támogassa és ren­delkezéseinek mindenben engedelmeskedjék. A BÉKÉSCSABAI MUNKÁS ÉS KATONATANÁCS. Békésmegyei Népszava 1919. március zj. A „Kiáltvány", amelyben a városi szociáldemokrata párttitkárság a párt központi vezető­ségétől érkezett táviratot közölte a város lakosságával, a proletárdiktatúra rendszerének élet­beléptetését jelentette be. Mindenki érezte, hogy változásnak kell bekövetkeznie az ország életében, nemcsak a po­litikai hatalom gyakorlásának módjában, nemcsak az ország sorsát irányító személyek vonatkozá­sában, hanem az egész társadalom struktúrájának gyökeres megváltoztatása tekintetébea is. Ez a távirat, amely hangsúlyozza, hogy létrejött a munkásság akcióegysége és a proletárság átvette a hatalmat, - elűzte a bizonytalanság lidércnyomását az emberek tudatából. Hogy Békéscsaba lakossága hogyan fogadta a nagy változás hírét, arra vonatkozólag Resetár Mátyás, az első direktórium tagja, a következőket mondja visszaemlékezésében: „Amikor ezen a napon munkába indultunk, hirtelen azt láttuk, hogy a városháza előtt nagy tömeg verődik össze. Andrássy Gyula és Czibor István a szociáldemokrata párt megyei titkára vegyültek az emberek közé és kiáltozták: „Emberek, proletárdiktatúra van! Vége a kapitalista társadalomnak! - Hogy akkor mit éreztünk, azt nehéz elmondani." (Fancsovits György: A proletárforradalom sajátossá­gai Békés megyében. - A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. i.m. 137.) 47. 1919. március 23. A Békésmegyei Népszava tudósítása a csabai Munkástanács üléséről és a Direk­tórium megválasztásáról A csabai Munkástanács ülése A fővárosi eseményekről szóló távirat vétele után a csabai Munkástanács azonnal összeült, hogy átvegye a város felett a tényleges hatalmat és megtegye a szükséges in­tézkedéseket. A fővárosi eseményeket Czibor megyei párttitkár elvtárs ismertette és kifejtette azokat az okokat, melyek szükségessé tették a proletárdiktatúra életbeléptetését. Utána Székely elvtárs méltatta az események jelentőségét és a természetszerű kö­vetkezményeket. Majd kimondotta a Munkástanács feloszlását. Megválasztott egy tíztagú direktóriumot, mely a munkások, parasztok és katonák tanácsának a megválasztását fogja előkészíteni és az ideig az ügyeket intézni. A városi karhatalom felett a parancs­noklást Andrássy elvtárs kezébe tette. A direktórium tagjai lettek: Petrovszky, Paróczay, Orvos, Lő winger, Rocskár, Urbán, Székely, Fehér, Stefánik és Resetár elvtársak. A Munkástanács ülése után azonnal összeült a direktórium és elrendelte szak­mánkint a választásokat, a szakszervezetek összvezetősége ma, vasárnap délelőtt fél­tíz órakor a városháza nagytermében ülést tart és kitűzi a választások időpontját. Békésmegyei Népszava, 1919. március zj.

Next

/
Thumbnails
Contents