Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
II. 1918—1919.
- A háború négy esztendeje alatt - mondotta a szónok - gúZisba voltunk kötve, nem mozdulhattunk, szájunkat sem nyithattuk ki, mert féltek attól, hogy ha öntudatra találnánk ébredni, végét vethettük volna a borzalmas vérontásnak. Csak elfojtani sikerült nekik az igazságot, de megölni nem. - Mindazonáltal 1918. május 1-ét mégis impozánsan ünnepelte meg az a maroknyi szocialista tábor, amely itthon maradt még. Dacára minden terrornak, mégis sikerült a textilmunkások csoportját megalakítani és amennyire csak lehetett, a szocialisták táborát erősíteni. Október 31-ike óta hatalmas munkát végzett a pártvezetőség. Kezdeményezésére megalakult a csabai Nemzeti Tanács és a Munkás Tanács és a párt szervesen belefolyt a had segélyezésbe is. Alig 4-500 tagja volt a pártnak a forradalom előtt és rövid öt hét alatt több ezerrel emelkedett a tagok és a hívek száma. Megszerveztük a földmunkásokat, akiknek a szervezkedésétől eddig minden kormány legjobban félt, táborunkba jöttek az állami rabszolgák is: a vasutasok. Megalakítottuk a szabómunkások és a cipészek szakszervezetét és a malommunkások is csatlakoztak hozzánk. Ó- és Újkígyóson is megszerveztük a gazdasági cselédeket és ma alakult meg a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak szakcsoportja is. Tartottunk nyilvános gyűléseket, pártgyűléseket, azonkívül a Munkás Tanács is eredményei- működést fejtett ki. Mielőtt beszédemet befejezném, csak azt kívánom még leszögezni, hogy a szociáldemokrata párt volt az, amely eddig híven kitartott programja mellett és a munkásság nevében beszélni és cselekedni csak egy pártnak szabad és ez a szociáldemokrata párt. Csicsely Mihály a pénztárjelentést olvassa fel, majd több felszólalás után a végrehajtó bizottság jelentését tudomásul vették. Az indítványok során felmerült az az óhaj, hogy a párt tartson hetenkint minden szakmában felolvasó estéket, hogy azok az új csoportok, akik eddig még nem részesülhettek szocialista nevelésben, megismerjék a szocialista tanokat. Az indítványt el i» fogadták. Ezután megválasztották az új végrehajtó és felügyelő-bizottságot, kik a következők: Hankó Mihály, Szpevár András, Rocskár Mihály, Gulyen János, Botta Pál, Fábián György, Szarvas János, Klem Sándor, Orvos Pál, Nyilas András, Kovács Jucika, Molnár Mariska, Urban Mihály, Lőrinczy István. Az elnök azután bezárta a gyűlést. Csabai Napló, 1918. december 11. A városháza nagyterme, amelyben alig egy évtizeddel korábban Áchim mondotta beszédeit, s ahonnan akkor a szegényemberek többségét kizárták (Lásd: 17. sz. dok.) : ebben az időszakban adott először otthont a munkásság szervezkedésének. - Az a harc, amelyet az őszirózsás forradalom által teremtett polgári demokrácia keretei között vívott a helyi munkásság, nagy szerepet játszott a proletárforradalomra való felkészülésben. A csabai szociáldemokrata pártszervezet tevékenységének pontos értékeléséhez nincs elég adatunk. Az azonban bizonyos, hogy a párt vezetésében a baloldal akarata érvényesült, s hogy nagy szerepe volt a Békéscsabán 1918 novembere és 1919 márciusa között végbement politikai balratolódásban. Amikor például 1919 januárjában átalakítják a csabai Nemzeti Tanácsot az SzDP a mandátumok 80%-át követelte magának. (Végül meg is kapta!) Nyilas András az I. világháború előtt kapcsolódott be a munkásmozgalomba, s 1946-bar bekövetkezett haláláig folyamatosan tevékenykedett. A Tanácsköztársaság idején a direktórium tagja volt.
