Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

II. 1918—1919.

Szociáldemokrata Párt - legalábbis hivatalos engedéllyel - ekkor egyedül Orosházán működött a megyében. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a szervezet nemléte nem feltétlenül jelenti a mozgalom teljes hiányát. A jelentés nem tud például a textilipari munkások szervezetéről, néhány hét múlva a Hubertusz szövőgyárban mégis 114 munkásnő lép sztrájkba. 41. 2928. június 27. A főispán jelentése a belügyminiszterhez a Békéscsabán és Gyulán kirobbant sztrájkokról Belügyminiszter ! Ad 4444 res. számú rendeletre jelentem, hogy a szükséges intézkedéseket megtettem és azon üzemek felmentett alkalmazottjairól, és munkásairól szerkesztett kimutatást, amely üzemekben ezidőszerint sztrájk van, a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz felterjesztettem. Sztrájk a következő üzemeknél van: I-ső Gyulai Kötött-Szövött Iparárugyár RT. Gyula, ahol mintegy 100 női munkás áll sztrájkban, a békéscsabai Hubertusz Szövőgyár, ahol 114, nagyrészt női munkás hagyta abba a munkát. Az alföldi első gazdasági vasút műhelyének 50 munkása és Békéscsabán 17 nyomdász. Jelentem továbbá, hogy az eseményeket állandóan éber figyelemmel kísérem é» minden fontosabb eseményt jelenteni fogok. Gyulán, 1918. évi június hó 27-én. Füzes séry főispán Eredeti, géppel irt fogalmazvánj. BML Békés vármegye főispánja iratai 11)0/1918. MMI. 1918. június 20-28. között Budapesten és a jelentősebb iparvidékeken a munkásság sztrájkba lépett a háború befejezése és az. ország demokratizálása érdekében. Bár a főispán egy másik jelentésében azt állítja, hogy az itteni megmozdulás gazdasági okokból robbant ki, s független az országos eseményektől, valószínű, hogy ezt csak a maga felelősségének csökkentése miatt állította. Ugyanabban a jelentésben a sztrájkoló munkások létszámára, vonatkozó adatok is eltérnek némileg az ittenitől. (Közölve: Békés megye 1918-1919-ben, Válogatott dokumentumok, öszszeáílította : Szabó Ferenc-G. Vass István, Békéscsaba, 1968.)