Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
A főszolgabíró egy másik jelentésében (ugyanehhez az iktatószámhoz tartozik) a csabai szervezett munkások számát mintegy 300-400-ra becsülte, akik közül azonban többen (építőmunkások, földmunkások) munka nélkül voltak, így érthető, hogy a tulajdonképpeni sztrájkolok száma csak 150-200 lett volna. Ugyancsak ebből a jelentésből tudjuk, hogy a munkaadók az esetleges sztrájkot örömmel használták volna fel a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt feleslegessé vált munkásaik elbocsátására. így érthető, hogy a sztrájkra készülő munkások körében is ideges volt a hangulat. Ez azonban nem változtat azon, hogy a megalkuvó központi szociáldemokrata vezetésnek az előkészített általános sztrájkot elhalasztó határozata — amely egyértelmű volt a munkásság visszavonulásával, majd teljes vereségével - ne váltotta volna ki az itteni munkásság elkeseredett ellenkezését is. A helyi munkásságnak az országos mozgalmakhoz való ilyen mértékű kapcsolódását, s különösen az általános sztrájkra való felkészülést a megyében csak Békéscsabán és Orosházán tudjuk kimutatni. 39. Részletek a Békéscsabai Községi Gazdasági Munkásközvetítő Hivatal 19141918. évre vonatkozó jelentéseiből A Békéscsabai Községi Gazdasági Munkásközvetítő Hivatal 1914. évi működéséről szóló jelentésemet a következőkben van szerencsém megtenni: Elszegődött munkásközvetítés útján: 1. Mezei munkára (aratás, hordás, cséplés stb.) 5697 munkás 2. Kubikos földmunkára 1057 munkás 3. Erdőmunkára - munkás 4. Gyári munkára 66 munkás összesen: 6820 munkás A mezei munkások Arad, Békés, Bihar, Bács-Bodrog, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Krassó-Szörény, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Szabolcs, Szerem, Szatmár, Temcs, Toron tál, Vas és Zemplén megyékben nyertek alkalmazást és elhelyezést. A kubikusok és egyéb munkások pedig Magyarország különböző vidékein (vasutak, utak, csatornák és töltéseknél) dolgoztak. . . Az aratásból mintegy 200 mezőgazdasági munkás maradt ki, részben a gyenge termés, részben mert idejében szegődni nem akartak, vagy pedig a gazdákkal szemben túl követelők voltak. A gazdák azután úgy segítettek magukon, hogy egyrészük idegenből hozatott munkást, míg igen sokan aratógépeket szereztek be, s így a csabai határban mintegy 150 aratógép dolgozott. Az aratásból kimaradt munkások túlnyomó része azonban a háború kitörése folytán beállott mozgósítás következtében a bevonultak helyében alkalmazást találtak. Bérmozgalom, vagy sztrájk községünkben nem volt. Megemlítem még azt, hogy az aratómunkások mellett marokverőképpe i mintegy 1500 női munkás nyert az aratási munkánál foglalkozást. Részlet az 1915. évre vonatkozó jelentésből: Elszegődött munkaközvetítés útján összesen 5341 munkás... Az aratásból egyetlen mezőgazdasági munkás sem maradt ki, sőt ezen munkálatoknál igen sok nő, valamint egészen öreg emberek is dolgoztak. A mutatkozott munkáshiányt Békéscsaba község elöljárósága a Josefstadt fogolytáborból engedélyezett
