Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

Végűi tekintettel az izgatott hangulatra, nehogy egyes csoportoknak az éjjeli mulatóhelyeken zárórán túl való összejövetele is lehetővé tétessék, a mai és holnapi napra szóló összes záróra engedélyeket - kivéve a két nagy szállodát, vasúti és városi vendéglőt - bevontam. Békéscsaba, 1912. évi június hó 14-én. Kiss László főszolgabíró Kétoldalas, eredeti, géppel ir*. tisztázat. BML Békés vármegye főispánja iratai 45/191 i. biz. Az eseményeket az váltotta ki, hogy a május 23-i budapesti „vérvörös csütörtök" után Tisza István pártja hozzálátott az „erélyes rendcsináláshoz": Június első napjaiban önkényesen véget vetett a véderőtörvény körüli parlamenti vitának, letörte az obstrukciót, kivezettette az ellenzéki képviselőket stb. A csabai munkásság a politikai harcba való bekapcsolódást összekapcsolta a gazdasági harccal: június 8-án azt jelenti a főszolgabíró, hogy az egész csabai munkásságra kiterjedő sztrájk előkészítése folyik. (BML Békés vármegye főispánja iratai 26/1912.) (A sztrájk - igaz, csak az építőmunkások részvételével - a tüntetések után néhány nappal, június 19-én meg is kezdődött.) A környező helységekben, Gyulán, Orosházán, Gyomán stb. - szintén volt kisebb-nagyobb megmozdulás (főleg népgyűlések) az országos eseményekkel kapcsolatban. Ilyen éles megnyilvánulásra azonban sehol sem került sor. 34 1913. január 8. A főszolgabíró jelentése a főispánhoz a munkások egyik gyűlésének befutásáról Méltóságos Főispán Ürl Orvos Pál és társai békéscsabai lakosok népgyűlés iránt hozzám beadott kérelmére hozott határozatom egy példányát mellékelve azzal a jelentéssel terjesztem be, hogy a 96 res. Főisp/1912. számú rendelet intencióinak megfelelően sem adhattam engedélyt a tervbe vett népgyűlés megtartására, mert a legutóbbi népgyűlés alkalmával is az általános politikai helyzet taglalása keretében erős tiltakozó szavak hangzottak el általában a háború, s különösen a tömeges behívásokkal szemben. Fel kell tehát tételeznem, hogy ezúttal, amikor a ibehívások tényleg megtörténtek, ezek a kirohanások még vehemensebb szavakban juttattatnának kifejezésre. De máskülönben is a közlakosság körében észlelhető általános levertség, s a nyomasztó gazdaságii helyzet okozta elégületlenség éppen nem alkalmasak arra, hogy ezen érzelmek egy népgyűlés által okozható újabb izgalmakkal fokoztassanak. Békéscsaba, 1913. évi január hó 8-án. Kiss László főszolgabíró Egyoldalas, eredeti, géppel írt tisztázat. BML Békét vármegye főispánja iratai 7/1915. biz MMJ.