Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
Békéscsabán mintegy 2000 főnyi hallgatóság előtt, mely nem annyira beszámoló beszéd, mint inkább hatósági közegeknek becsületükben való nyilvános megsértése és megrágalmazása, osztály elleni izgatás sőt esetleg hatósági közegek elleni izgatás halmazata.1910. december 30-án a vármegyei törvényhatóság gyűlésén Gyulán az alispáni jelentéshez szólva Achim annak tudomásul vételét megtagadta azon okból, mert állítólag Békéscsabán valamelyik jegyző nem akarta kipublikálni azt, hogy ő december hó 18-án beszámoló beszedet tart; majd beszámoló beszédét igyekezett enyhíteni, kijelentvén, hogy nem minden tisztviselő lop, de vannak egyesek akik lopnak, így pl. a felfüggesztett rendőrbiztos ellen (aki az ő embere) sikkasztás miatt van feljelentés téve. de megvan győződve, hogy ártatlan.Áchim ezen felszólalása után (de nem közvetlen utána) Szeberényi Zs. Lajos megyebizottsági tag evangélikus lelkész emelkedett szólásra, a csabai tisztviselőket vette védelmébe Achim december 18-Í rágalmaival szemben, Achim állításait rágalmaknak és hazugságoknak nyilvánította, s azon kérdést intézte hozzam, hogy mért van a hatóság, ha jelenlétében így lehet becsmérelni és gyalázni köztiszteletben álló egyeseket és hatóságokat, mint ahogy ezt Achim december 18-i beszámoló beszédében a főszolgabíró jelenlétében tette. Achim L. András és Szeberényi Zs. Lajos egymással régebb idő óta ellenséges viszonyban állanak, minek fő oka az, hogy Szeberényi Zs. Lajos sikeresen áll útjában Achim azon törekvésének, hogy az evangélikus presbytériumban tért foglalhasson, s ott a vezetést átvehesse. Főképpen ezért Szeberényi Zs. Lajos beszéde alatt Áchim L. András fékezhetetlen dühbe borult, az egész beszéd alatt valósággal ordítozott figyelmeztetéseim dacára, úgy, hogy én emiatt a tőlem távolabb levő Szeberényi Zs. Lajos beszédjét nem is hallottam, csak utóbb kérdezősködésemre tudtam meg annak fentebbvázolt tartalmát. Szeberényi Zs. Lajos felszólalását Achim folytonos kiabálása közben befejezvén Áchim kért szót személyes megtámadtatása címén és Szeberényi Zs. Lajost hazugnak, rágalmazónak és mindennek lemondta, aki méltatlan a papi ruha viselésére. - Természetesen igyekeztem Achim L. Andrást előbb a közbekiabálásban, utóbb a gyalázkodásban megállapítani, de eredménytelenül, mert ő amikor embereit a háta mögött érzi, nem szokott senkire sem hallgatni, s mert tényleg rendkívül fel volt indulva. Még Áchim ezen kvalifikálhatatlan támadása alatt Szeberényi védelemért kiáltott hozzám, a közgyűlés számos tagja pedig „széksértés"-t kiáltott. Végre Áchim kitombolván magát, szóhoz juthattam, s m egállap'tván, hogy Áchim a gyűlés méltóságát és annak egyik tagját súlyosan megsértette, felszólítottam, hogy vonja vissza a sértéseket; Áchim előbb azt mondta, hogy őtet is sértette Szeberényi, majd azon megjegyzésem után, hogy én sértést és egyáltalán Szeberényi beszédét az ő kiabálása folytán nem hallottam és ismételt felszólításom után kijelentette, hogy nem vonja vissza sértéseit, mire a közgyűlés a főügyész indítványára óriási többséggel Achimot a széksértésben marasztalta és 200 koronával büntette. A nyugalom helyreállván következett a húsdrágaság kérdésében tett önálló indítványok tárgyalása, mely rendes mederben folyt le, Achim a szerb határ megnyitása mellett volt személyes párthíveivel együtt, a közgyűlés nagy többsége pedig a jelenlegi állapot fenntartása mellett, s ez a többség a kormánynak bizalmat és támogatást manilestáló feliratot indítványozott azon állásfoglalásáért, mely szerint nem hajlandó a szerb határt megnyitni, s ellenáll az osztrákok azon kívánságának, hogy tengeren túlról nagyobb mennyiségű húst hozhassanak be... ... A választások tartama alatt Achim bejött a gyűlés tartama alatt társalgásul szolgáló szobába, ott nekem szemrehányást tett, hogy nem voltam tárgyilagos, elismerte,
