Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

tömeg vonult a városháza elé, hogy Korossy László főjegyző eltávolítását követelje, aki durván és embertelenül viselkedett a munkásokkal. Seiler Elek főszolgabíró, - aki Áchimnak is elszánt ellensége volt - katonai karhatalom* mai szóratta szét a tömeget s a megye közigazgatási bizottsága, félve a demonstráció megismétlődésétől, 1905. március 11-i üléséből feliratban kérte a belügyminisztert, hogy sürgősen emelje fel a csabai csendőrség létszámát. A helyzet komolyságát bizonyítja, hogy a miniszter meghagyásából Kosztka ezredes május 13-án leiratban közölte a közigazgatási bizottsággal, hogy „a Békéscsaba községben megzavart közbiztonsági állapotok helyreállítása céljából" a szükséges intézkedéseket megtette. (Békés vármegye Közig. Biz. iratai 1. 350/1905. alapszám, 1047/1905.) 17. 1906. március 3. Az alispán elutasítja Áchim L. András panaszát, melyre a békéscsabai főszolgabíró önkényeskedése adott okot Határozat A beadott panaszt, mint hatósági intézkedésre okot nem szolgaItatót, figyelembe nem vehettem, mert: Achim L. András békéscsabai lakos panaszolja, hogy Békéscsabán a folyó évi november havi közgyűlés alkalmával a főszolgabíró és Békéscsaba község főjegyzője a közgyűlési terem karzatát, valamint az egész községházat csendőrök és revolveres rendőrökkel rakták meg, és ezáltal terrorizálták, sőt nem is engedték oda be a polgárságot, amely a közgyűlés lefolyását meg akarta hallgatni, tehát polgári jogaikban sértették meg őket. Ezen panaszra nézve a megállapított tényállás a következő: A járási főszolgabíró részint hivatalos, részint bizalmas úton értesült arról, hogy a múlt évi november hóban tartandó községi képviselőtestületi közgyűlésre a békéscsabai Népegylet tagjai nagyobb számmal alkarnak megjelenni, állítólag hogy Korosy László községi főjegyzőt inzultálják, s ellene tüntessenek. A járási főszolgabíró a megfelelő és szükségesnek mutatkozó előzetes intézkedéseket saját hatáskörében kötelesscgszerűleg megtette, hogy a közrendet és közbiztonságot megvédhesse, s e célból a várható tüntetésekkel szemben a kirendelt csendőröket a közgyűlés reggelén a községháza rendőrségi szobájában feltűnés nélkül elhelyezte. A népegylet tagjai kérdéses napon a községházán tényleg nagyobb számban jelentek meg és a megjelenteknek egyrésze a képviselőtestület karzatát teljesen megtöltötte, a másik része pedig mintegy 150 ember, akik a karzatra nem fértek be, a községháza előtt foglalt helyet, ahonnét azonban a hatóság felszólítására eltávoztak. Minthogy ezek szerint a főszolgabíró eljárása csak a köteles előrelátás következménye volt, s abból senkire hátrány nem származott, ez okból a kért jogorvoslatnak alapja nincs. A panasz második pontja szerint Korosy első jegyző nem akarja a Népegylet hirdetéseit kihirdettetni, sőt a közgyűlésen nyíltan kijelentette, hogy a Népegylet hirdetéseit nem fogja respektálni, s azokat - míg ő jegyző lesz - kihirdettetni soha sem fogja. Minthogy Békéscsaba község szabályrendeletében csupán a hirdetések díjairól van szó, azonban arra nézve, hogy mik lehetnek a hirdetések tárgyai, a szabályrendelet nem intézkedik, mivel továbbá Korosynak azt az eljárását és felfogását, hogy bárminemű