Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

3 oldalas, kézzel írt jegyzőkönyv. * BML Békéscsaba nagyközség 1891. évi képviselőtestületi közgyűlési jegyzőkönyve, :?}. sz. előterjesztés. A csabai elöljárók külön levélben is megköszönték dr. Fábry Sándor vármegyei főjegyzőnek a rend helyreállításánál tanúsított „humánus" eljárását. (BML Békéscsaba község iratai 3731/1891.) A hatóságok „humánus eljárásának" megvilágítására elegendő megemlíteni, hogy a katonasággal való összecsapás alkalmával Pongrác András napszámos életét vesztette, többen megsebesültek, és a bírósági büntető eljárás során a gyulai törvényszék a 3 fővádlottat öt, illetve három évi fegyházra, 26 vádlottat 4 évtől 6 hónapig terjedő börtönre, illetve fogházra ítélte. Ezt az ítéletet fellebbezés folytán az ítélőtábla, illetve a Kúria csak kis mértékben változtatta meg. (A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai II. Bp. 1954. 95-97.) A hatóságok mindent megtettek a mozgalom elfojtására. A munkáskör alapszabályát nem engedélyezte a miniszter, megerősítették a csabai csendőrséget és a főszolgabíró bizalmas rendelettel utasította az elöljáróságot a munkásság állandó megfigyelésére. (Lásd: 7. sz. dokumentumot.) 5. 1891. május 9. Részletek az Arad és Vidéke c. napilap „A békésmegyei mozgalmakhoz" c. cikkéből ... Tegnap délután igen kritikus napja volt Békéscsabának. A megyei biztos a városházára hivatta a munkáskör vezető embereit, szám szerint mintegy húszat és kihirdette előttük a beérkezett miniszteri végzést, mely megtagadja a felterjesztett alapszabályok jóváhagyását. Egyúttal vissza is adta nekik az alapszabályokat s felhatalmazta őket, hogy a munkáskör tagjait a csirkepiacra összehívhassák s ott kihirdessék a belügyminiszter tagadó végzését. Alig mentek ki a kolomposok az utcára, egy-két kézintésre egész tömeg verődött köréjük úgy, hogy öt perc múlva már ezernél több ember volt a csirkepiacon. E tömeg a cirkáló zsandárok szuronyaitól megfélemlítve eleinte nyugodtan hallgatta a kolomposok magyarázó szavait, de csakhamar kiabálások voltak hallhatók, hogy őket ismét bolonddá tették, mert ezek az alapszabályok soha sem voltak a minisztériumnál, hisz nincs is rajtuk a miniszteri pecsét. A csendőrök erélyes felszólítására azonban úgy öt óra táján mégis szétoszlottak és nagyobb csoportokban a városháza előtti térre vonultak. Ott egy fotográfus kirakat előtt néhány notórius lázongó figyelmeztette a tömeget, hogy a városi elöljárók arcképei láthatók, mire többen köpködni kezdték a kirakatot, hangosan kiabálva: Ezek csaltak meg bennünket! A városházán már azt hitték, hogy a vasárnapi jelenetek ismétlődni fognak, Puky és Kellner parancsnokló századosok már megtették a szükséges előkészületeket, midőn hirtelen vihar támadt, melynek sűrű porfellegei és sötét felhői eloszlatták a tömeget. A szolgabíróhoz ma reggel érkezett jelentések szerint a lázongók éjfél tájon a jaminai szőlőkben (mely Békéscsabának valóságos Újpestje) gyűlést tartottak, melyben a többek közt azt is proklamálták, hogy a főszolgabírót jobban kell agyonütni. - Mind amellett vasárnapig komolyabb rendzavarásoktól nem tartanak. Az elfogatások egyre tartanak, úgy, hogy az elfogóttak száma most már a harmincat is meghaladja. Arad és Vidéke 1891. május 9. „A békésmegyei mozgalmakhoz.''