Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
táért, hogy becsületesen meg tudjon élni, a hogy kívánhatja az a gazdag ember az ő munkáját fizetésért. Hát fizetést munkás embernek nem adnak? Munkás embernek adnak fizetést .az ő munkájáért, de az a fizetés már annyira le van törve, hogy amit egész év alatt egy emher íkeres, azon a családjával nem tud megélni. Bs mi annak az oka? Annak az oka, hogy sok a szegény ember, mindenik meg van szorulva sokszor kenyérért és így kénytelen azért dolgozni amit adnak neki, nem pedig azért amit megérdemel. Bs ez hasznára válhat az egész népnek, hogy ha a munkáért jobban megfizetnek? Az egész népnek hasznára lesz, mert nagyon sokszor megtörténik, hogy a gazdagból szegény lesz és dolgoznia muszáj és hogyha saját munkájából fog tudni megélni, ikönynyen elfeledi előbbi helyzetét. Es miért nem segítik elő a népek, hogy d dolog szerencsésebb legyen? Elősegítik azt az emberek, csak hogy minden ember nagyobb előnyt akar magának venni mi saját érdeke és vagyona, és az is neki számítódik haszonnak, mit a munkáért kevesebbet fizet. Es úgy, hogy ha a munkáért jobban megfizet, csak éppen nagyon kicsit lesz kevesebb jövedelme. Es mit tanulhatunk ebből? Ebből annyit tanulhatunk, hogy becsületes igyekvő munkás embernek megélnie is kell az ő családjával az ő munkájából, és ezt együtt tartás és egy gondolat által érhetjük el. Éljen a munkáskör! Elnök: Pluhár György Pénztárnok: Maján János Jegyző: Korcsok János akik minden esetben szívesen szolgálnak felvilágosítással. s oldalas, kézzel irt, eredeti tisztázat. BML Beké 1 ; várraegye alispánja 1S91. évi ein. iratai, szám nélkül. Az Orosházán Uií>0. május 26-án és Csorvásoii 1890. június 13-án megalakult munkáskörök hatására Békéscsabán is megindult a szervezkedés. 1891. február 27-én tartották az első oépf,yülést, melyen mintegy kétezren jelentek meg és 427-en rögtön bc is iratkoztak. - A szervezkedés és az engedély nélkül is élénk tevékenységet folytató köt élén Pluhár György és Maján János állottak. A vezetők hamarosan kapcsolatot teremtettek a budapesti szociáldemokrata í árt-központtal. - A községben meglevő ellentéteket fokozta a főszolgabíró magatartása, aki igyekezett elhúzni a kör alapszabályainak engedélyezésre való felterjesztését. [Az előzményekre vonatkozóan lásd: Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1348-1948. Szerk. Pölösket Ferenc és Szakács Kálmán. I. 185., G. Vass István: A békéscsabai 1891-es agrárszocialista mozgalom. Békési Elet 1968. 1. sz. 3. és a Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai II. 92—97.) Orosháza története. Szcrk. Nagy Gyula, Orosháza 1965. 455—458. 4. 1891. május 4. A békéscsabai elöljárók jelentése a községi képviselőtestülethez à május 1 -2-t „munkászavargásról" A napokban itt felmerült munkás mozgalomról s annak eddigi eredményéről elöljárók következő jelentése terjesztetett elő:
