Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

V. 1939—1944.

bekapcsolódott a már működő illegális kommunista sejtek egyikébe és állandó szervező munkát fejtett ki a szervezkedés 1937-ben történt leleplezéséig. (Lásd: 90. sz. dokumentum.) Másfél éves börtönbüntetésének kitöltése után állandó rendőri felügyelet alatt állott s mivel helyben munkát nem kapott, Budapestre ment dolgozni. Itt is figyelemmel kísérte a rendőrség és 1942-ben kommunista tevékenység miatt internálták, ahonnan 1943 tavaszán szabadult és hazatért Békéscsabára.. A német megszállás után indított nagy „tisztogatásba" Gyuska János is belekerült. 1944. április 3-án 21 békéscsabai elvtársával együtt elfogták és a nagykanizsai internálótáborba vitték, ahonnan 1944. június 27-én engedték ki, de csak azért, hogy néhány nap múlva katonának vonultassák be. A frontra került, ahol július 17-én több társával együtt átszökött a szovjet csapatokhoz. Mint partizán került vissza Magyarországra, majd a 2. Ukrán Hadsereg politikai különítményében tevékenykedett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben Békéscsaba képviselője, majd az MKP megyei titkára lett, különböző pártfunkciók után 1949-ben pedig a honvédség kötelékébe lépett s őrnagyi rangban teljesített szolgálatot 1954-ben bekövetkezett haláláig. (Pe!le Ferenc: Ami gyémánt volt, az gyémánt marad c. kézirata Gyuska János életéről, Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum adattára.) L04. 1944. június 14. Hirdetmény, mely szerint azt a munkavállalót, aki munkahelyét önkényesen elhagyja, vagy onnan távol marad, - katonai munkatáborba viszik Rendelet jelent meg a munkakötelezettség teljesítésének biztosítása tárgyában, melynek értelmében azt a honvédelmi munkára igénybe vett, vagy szolgálati vagy munkaviszonyával megmaradásra kötelezett azt a munkavállalót, aki a munka teljesítésének helyét önkényesen elhagyja, vagy onnan önkényesen távol marad, felettes hatósága katonai vezetés alatt álló munkaszállásra utalja be. A munkaszálíásra beutalás határozatlan időre szól, legrövidebb tartama egy hónap és ennek kötelékébe beutalt egyének teljesen a katonai büntetőjog és fegyelmi szabályok hatálya alá tartoznak. Az olyan munkaképes férfiakat, akik az elvállalt munka elvégzését indokolatlanul megtagadják, a munkát szándékosan hanyagul végzik, a honvédelmi munkakötelezettségen alapuló felhívással vagy kirendeléssel szemben engedetlenek vagy munkakerülők, azokat a rendőrhatóság őrizet alá helyezés nélkül is katonai munkatáborba utalja, mert akkor, amikor az országban minden épkézláb ember munkaerejére nélkülözhetetlen szükség van, és a fegyvert fogó katonák életük feláldozása árán is harcolnak az ellenséggel, nem engedhető meg, hogy a munka teljesítése alól bárki is kivonja magát. vitéz Jánossy m, kir. kormányfőtanácsos polgármester i oldalas, géppel írt fogalmazvány. BMI. Békéscsaba város polgármestere iratai 5772/1944. Békéscsaba polgármestere az 1939. év végén megjelent ún. „honvédelmi munkakötelezett ségre" vonatkozó rendelet alapján igénybevételi jeggyel biztosította az uradalmak munkásigényét„ amennyiben a szerződtetés eredményre nem vezetett. Gróf Wenckheim József ókígyósi jószágkormányzójának kérésére pl. 1940. július 13-án Havrán András és Kocsis Pál békéscsabai lakosokat, akik az aratási munkát megtagadták, honvédelmi munka címén igénybevette, tőlük :< katonai eskühöz hasonló tartalmú esküt kivette és felhívta őket. hogy a gazdaságnál ft órán b;< 15(1