Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

V. 1939—1944.

1942. szeptember 14. A békéscsabai munkásközvetítő jelentése a polgármesterhez a munkapiac helyzetéről és a megromlott munkafegyelemről Méltóságos Polgármester Úr! Békéscsabán a munkafegyelem megromlása inkább magasabb bérek követeléséve] jelentkezik, miután a munkásság a megállapított mezőgazdasági napszámbérek mellett - azt kevésnek tartja, vonakodik elhelyezkedni - arra való hivatkozással, hogy a közszükségleti cikkek beszerzési ára, különösen a feketeforgalomban óriási magasságban felszökött.. . Szükséges volna, ha az Államrendőrség a Hunyadi tér környékén hétfőn és csütörtöki napokon ellenőrzést gyakorolna az esetleg itt ólálkodó idegen és esetleg munkakerülő egyének szemmeltartása érdekében, mert csak így lehet többszöri rajtaérés során a munkafegyelem szempontjából kifogásolható egyéneket összeszedni. . . A munkafegyelem meglazulása - amennyiben erről Békéscsabán komolyan szó eshet - inkább kereseti bérkövetelésekkel kapcsolatban jelentkező baj, miután nem áll arányban, hogy a mezőgazdasági munkások részére maximumként megállapított 3,80 pengős napszámmal szemben az építőiparban 6-8 pengőt, szállítóiparban 8-10 pengőt és a kubikmunkán 6-12 pengőt lehet megkeresni. Ezzel szemben a rendelkezések semmibevevése alapján kialakult feketepiacon árpát sertéshizlalásra 50-80 pengőért, csövestengerit 25-35 pengőért, zsiradékfélét 5-8 pengőért, ruházkodási fehérárukat pedig 3-400 százalékos felárral szerzi be a munkásnép, ami a munkarend tárgyában kiadott rendelkezések kevésbé való betartását vonja maga után. Altalánosságban tisztelettel jelentem, hogy a tavaszi munkálatoknál és a nyári munkálatoknál szórványosan előfordult utólagos bérkövetelések vagy munkaabbahagyási kísérletek a komoly következményekre való figyelmeztetés után minden alkalommal megszűntek és tudomásommal a vállalt munka becsületesen elvégeztetett. Békéscsaba, 1942. szeptember hó 14-én. István Tibor munkáskö zvetí tő 2 oldalas, géppel írt tisztázat. BML Békéscsaba város polgármestere iratai 1400/1942. alapszám, 1400—17/1942. ikt. szám. A háborús szükségletek, főleg a gabona és élelmiszerek előteremtésére, megtermelésére és feldolgozására szükséges munkaerő biztosítása érdekében a belügy- és földmívelésügyi miniszter szigorú intézkedéseket léptettek életbe. A honvédelmi munkakötelezettség alapján bárkit azonnal be lehetett rendelni mezőgazdasági munkára és a megye főispánjának 1941. július 9-én kelt rendelete szerint „az aratási munkák és a politikai nyugalom megőrzése céljából, ha szükséges, preventive intézkedni kell egyes egyének internálására és az internáltakat munkatáborba kell szállítani". (BML Békéscsaba város polgármestere iratai 5501/1941. alapszám, ad. 193/1941. K. e. K. főispáni ikt. szám.) A politikai nyugalom biztosítására nemcsak a közigazgatási hatóságok, hanem a csabai rendőrség és a katonai kémelhárító kirendeltség is megtette a maga vonalán a szükségesnek vélt intézkedéseket.