Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

dapest felé. Kijelentette, hogy a megbeszélést nem engedélyezi, „magának semmi köze az ügyhöz, majd a gyár elintézi", - mondotta Horváth szaktársnak, „takarodjon Békéscsabáról" és kötelezte, hogy a délután 1/2 2 órakor induló vonattal elutazzon. Ennek a végrehajtásával a jelen volt fogalmazó urat bízta meg. Hogy ezt az intézkedést a rendőrkapitányság vezetője komolyan vette, igazolja az, hogy Horváth szaktársat a vasúti kocsiban is meglátogatta a csabai rendőrség egyik detektívje, meggyőződni arról, hogy vajon Horváth szaktárs tényleg elutazik-e. Horváth szaktárs jogosan és kötelességszerűen járt el a békéscsabai textilmunkások csoporttagjainak az érdekében, hiszen, mint a Szövetség alkalmazottja kötelesr sége a tagok érdekében eljárni. Semmi ok és jog nem volt arra, hogy Horváth szaktársat kötelessége teljesítésében a rendőrkapitányság helyettes vezetője megakadályozza. A békéscsabai textilmunkások csak az elkeseredés hangján állapítják meg, hogy a munkaadói oldalról szűnni nem akaró támadásokkal szemben a munkásságnak minden törvényszerű védekezését lehetetlenné teszik. Az október 11-re jelentett taggyűlést A íendőrhatóság szintén betiltotta. A rendőrhatóság magatartásának tudják be a munkások, hogy a gyárak a hitvány munkabéreket állandóan és különböző címeken csökkentik. ,,Textümunká»" 1936. évi 8-9. szám. A szakszervezetek, - annak ellenére, hogy a Horthy-rendszer elismerte és engedélyezte munkásérdekvédelmi működésüket, - a valóságban csak szigorú korlátok között dolgozhattak. Vezetőiket, mint kommunista-gyanúsakat a rendőrség állandóan figyelte s ahogy a közölt dokumentum is tanúsítja, módot talált arra, hogy „csendes módszerekkel" elszigetelje őket a helyi csoportoktól és megakadályozza, hogy a központ tanácsot és segítséget adjon a bérharcok alkalmával. (A leírt eset kapcsán lásd még a 85. sz. dokumentumot.) 90. 1937. jtílius 9. A „Békésmegyei Közlöny" cikke a békéscsabai kommunista szervezkedés leleplezéséről KÉT VEZETŐJE VOLT A BÉKÉSCSABAI KOMMUNISTA SZERVEZKEDÉSNEK Beszámoltunk arról a kommunista szervezkedésről, amelynek részletei tegnap kerültek nyilvánosságra és amelynek központja Orosházán volt. A közel egy hónapos nyomozás során őrizetbe vett a csendőrség két darab írógépet, egy darab Rotary-féle sokszorosító gépet és ezeket a szervezkedés szereplőinél talált 100-150 kilónyi kommunista könyvekkel, röpiratokkal, nyomtatványokkal együtt bűnjelként beszállította a szegedi kir. ügyészségre. Békéscsabán a szervezkedést Gyuska János (Jósika utca) és Bartolák András (Orosházi út 87.) irányították, mint kinevezett „helyi bizottság", rajtuk kívül szorosan befolyt az ügyekbe Pluhár Mihály is (Luther utca), ök hármukat szállították be a szegedi ügyészség fogházába.. . Békésioee,yci Közlöny 1937. július 9.