Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

A bánásmód is súlyosan kifogásolható volt. A „Rokka"' gyár dolg ozói közül pl. 1930. jú­liusában 150 varró- és szabásznő azért hagyta abba a munkát, mert az osztályok felügyelőnői go­rombák, drasztikus szavakat használnak és önérzetükben is súlyosan megsértik őket. A hibás munka kijavítása címén a munkaidőn túl órákat dolgoztatják őket. (BML Békéscsaba város polgármestere iratai 5725/1938.) A bérmozgalmak nagyobbrészt sikeresek voltak. A főképp kismestereknél dolgozó bőripari munkások 50%-os béremelést értek el (BML Békéscsaba város polgármestere iratai 5967/1936.), a 6 kisipari műhelyben dolgozó szűcsmunkások pedig átlagban 25%-os bérjavítást harcoltak ki. 87. 1936. augusztus 30. Névtelen panaszlevél a Schneider-féle baromfifeldolgozó cég ellen, ahol nehéz munkakörülmények között, éhbérért dolgoztatják a munkásokat Tekintetes Békéscsabai Iparhatóság! Alól írott ezennel bátor vagyok önökhöz a következő alázatos kérésemet előter­jeszteni. Először is arra kérem Önöket, tessenek szívesek lenni a helybeli Schneider Ig~ác és utódai cégnek a munkásai azaz napszámosai sorsát figyelembe venni, hogy miféle munkát végeznek azok és micsoda robot bérért, nem hallásból beszélek és írok, hanem tapasztalatból és látásból, mert én is a munkásuk vagyok, és a 21-ők élet évembe va­gyok és a fizetésem órabér 12 fillér. Arra kérem önöket, most már, hogy tessenek szívesek igazságot ítélni afelett, hogy így 20-21 éves fiatal ember 12 fillért érdemel egy órára, amikor abba a hideg hűtő­házba, vagy pedig egész nap 20-30 kilós ládákat hordani és reggeli 6 órától este 5-7 óráig és a reggeli 6 órától este 6 óráig végzett munka után 10 órai munkaidőt szá­mítanak és ebből az időből pedig a reggeli étkezésre 1/2 azaz félórát kapunk és ebéd időt 1 óra, úgy hogy minden munkás napi félórát ingyen dolgozik. Arra kérem önöket most már, tessenek szívesek ezt megakadályozni, hogy annyi szegény ember ne hajtson ott hasznot a maga kára árán olyan cégnek, (hogy még a környéken sincs másik olyan) mint amilyen a Schneider féle cég. Mert hiszen az tudva való, hogy rohamosan gya­rapodik és mi által? a nagy haszon és a munkások meg nem fizetése miatt. . . Ne legyenek annyi féle bérek, amennyi a munkás. Mert a munkabérek a követke­zők: gyermekeknek és nőknek (beleértve a 20-21 éves ifjakat is) 8-12 fillér, továbbá a férfiaknak 13-14-15 fillér, vannak ezenkívül egynéhányan férfiak, akik már régebb óta ott dolgoznak 13-24 fillér, külön meg kell jegyezni, hogy a nők közül is vannak egy néhányan, akiknek szintén nagyobb a fizetésük a többinél. Éjjeli munkásoknak meg 20 fillér. Arra kérem még önöket, hisz úgy tudjuk, hogy lejött már a miniszteri rendelet is, hogy Békéscsabán a különböző iparágakban, vagyis a napszámosok leg­kisebb munkabére 28 fillér órabér a férfiaknál és a nőknél meg a gyermekeknél 22 fil­lér órabér, mi meg itten tengődünk és nyomorgunk és éhbérért dolgozunk, mert nincs meg a betevő falatunk rendcsen és nem bírunk ruházkodni, ezért kérem önöket a gyors segítségre, mert magam is családfenntartó vagyok és talán nem is kérnénk a 28 fillért, ha látnánk azt, hogy a cég nem bír fizetni, de amikor látjuk azt, hogy a cég mennyire fejlődik és gyarapodik mindenben, amit bizonyosan önök is látják, hát megkívánjuk, azt, amikor dolgozunk, ne dolgozzunk munkánknak a fele díjáért és még azonkívül napi félórát annyi munkás robotoljon, ezt úgy tudom a javunkra ítélik el. 9" 131

Next

/
Thumbnails
Contents