Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

1933. február 7. A békéscsabai rendőrkapitányság jelentése a főispánhoz az Excelsior harisnyagyár munkásainak bérmozgalmáról Méltóságos Főispán útnak Gyula Tisztelettel jelentem, az „Excelsior" békéscsabai textilgyár kétszáz munkása 1933. február hó 6-án a munkát nem vette föl és sztrájkba lépett. A gyár vezetősége, tekintettel a mai gazdasági helyzetre, elhatározta ugyanis, hogy 10%-os bérredukciót hajt végre, már csak azért is, hogy áraival versenyképes maradjon. Ezen elhatározását a vezetőség 1933. február hó 4-én közölte a munkássággal, ezen közlés lényegében a következőket tartalmazta: a gyár a magasabb fizetést élvező munkások béréből levont 10%-ból a legalacsonyabb napibért - 80 fillért - élvező munkások fizetését 1 pengő és 1,40 pengő napibérre egészíti ki, amely akció végeredményében anyagi előnyt jelentett volna a gyárnak. A munkásság ebbe a megoldásba nem ment bele, mire a gyár most már arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tervezett 10%-°s bércsökkentést nem viszi keresztül, ellenben az idénycikkek gyártását beszünteti és az ezek előállításánál dolgozó munkásokat szabadságolja, bizonytalan időre. A gyár munkásai ezt a megoldást sem fogadták el és hivatkoztak arra, hogy a gyár bérredukciója indokolatlan, mert ez volna már a negyedik bércsökkentés, ettől függetlenül igen rossz a gyár munkásainak helyzete, mert igen sok a pénzbüntetés. A munkásság jelenlegi követelése az, hogy a gyár adja meg teljes összegében a régi fizetést, a munkások közül senkit el ne bocsásson, ne szabadságoljon és az éjszakai munkások részére 15%-os béremelést rendszeresítsen. A munkások egészen a mai napig a békés elintézés mellett foglaltak állást és a gyárral felmerült differenciájukat hatósági segédlet nélkül kívánták eloszlatni, ennek megfelelően bérmozgalmukat az iparhatóságnál sem jelentették be. Mivel ez a terv nem sikerült, a gyár valamennyi munkása abbahagyta a munkát és a munkásotthonban gyűlt össze, amely ily formán sztrájktanyává lett. Az „Excelsior" gyár munkásainak legnagyobb %-a mindezideig szervezetlen volt, a most jelentett bérmozgalommal kapcsolatban azonban valamennyien beiratkoztak a szakszervezetbe, miáltal teljesen a textilmunkások szakszervezete elnökének, Botyánszki Pálnénak a befolyása alá kerültek, ennek megfelelőleg Botyánszki Pálné kijelentette, hogy a gyárral a további tárgyalásokat már ő fogja vezetni a munkások nevében s a bérmozgalmat ma délben ő jelenti be az illetékes iparhatóságnál. Tisztelettel jelentem, hogy a gyár igazgatója, Lipták György 1933. február 6-án éjszaka a bérmozgalom ügyében Budapestre utazott, visszaérkezéséig ez ügyben érdemleges változás nem várható. Tisztelettel jelentem végül, hogy a sztrájkoló munkásság mindezideig csendesen viselkedik, semminemű rendzavarás elő nem fordult. A bérmozgalom keletkezése, háttere és indító okainak megállapítása céljából széleskörű bizalmas nyomozást tartok