Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
IV. 1929—1939.
A tömeg a távozásra való felhívást vonakodva fogadta, mert Ambrus Mihály földmunkás, békéscsabai Zsigmond utca 2. házszám alatti lakos közbekiáltott, hogy „ne fogadjanak szót, kenyeret akarunk, éhesek vagyunk!". Erre a kirendelt karhatalom kézzel alkalmazott erővel a tömeget az emeletről leszorította, Ambrus Mihályt pedig előállította, aki igazoltatás után azonban elbocsáttatott. A munkanélküliek tömege ezután a városházáról is eltávolíttatott, az előtte levő Szent István térről pedig szétszóratott. Fegyverhasználat, sérülés nem történt. Ambrus Mihály ellen 520/1931. kih. szám alatt kihágási eljárás tétetett folyamatba, azontúl is azonban nyomozás folyik annak megállapítása céljából, hogy nem bujtogatásra vezethető-e vissza a munkanélküliek ezen magatartása. Az eddigiek szerint a tüntetés közvetlen oka az volt, hogy a városi közmunkáknál, amely miatt az összeírás folyt, mintegy 300 munkanélküli nem jutott ezúttal alkalmazáshoz. Az előállított Ambrus Mihály földmunkás békéscsabai lakosról megállapítást nyert, hogy egy kisebb háza és belsősége van, a télen két sertést ölt, jelenleg is négy malacot tart. Négy gyermeke közül két nagyobb lánya a Hubertus szövőgyárban dolgozik s ő maga is nemrégen - habár rövid ideig - a Békéscsaba város által kiadott közmunkáknál alkalmazva volt. Ambrus nem szervezett munkás. A jelen tárgyban folytatott nyomozással kapcsolatos újabb észleletekről a szükséghez mérten jelentést fogok tenni. A kerületi főkapitány-helyettes Joódy m. kir. rendőrtanácsos Közölte: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1929-1935- Budapest, 1964. H7A közölt dokumentum a csabai agrárproletárok határozott és elszánt fellépését tanúsítja. Nem az elkeseredés ösztönös megnyilvánulása volt ez csupán, hanem mint Virágh Ferenc is megállapítja, az illegális KMP szervező munkájának eredménye. Ekkor ugyanis már Friedmann Béla (fedőneve Belário) közvetítésével Budapestől irányított kommunista sejt működött Békéscsabán s tagjai élénk tevékenységet fejtettek ki a munkásotthonban gyülekező munkások között. (Virágh Ferenc i. m. 181., 227.) A jól működő sejt tevékenyen közreműködött az 1931 áprilisi és júniusi csabai tüntetések szervezésében de a rendőrség nyomára jutott és 1931. június 29-én Fiiedmannt, Engel Imrét, Einhorn Illést, Spitz Józsefet, Lajos Dánielt és a gyulai Luda Mátyást letartóztatta. A szegedi törvényszék 1932 januárjában hozott ítéletével Friedmann Bélát 6 hónapi fogházra ítélte, de társait bizonyíték hiányában felmentette. (Békésmegyei Közlöny, 1932. január 21.) 74. 1931. június 15. A békéscsabai rendőrkapitány jelentése a főispánhoz a munkásság tüntető megmozdulásáról a város kormánypárti képviselőjének látogatásakor Tisztelettel jelentem, hogy Dr. Bud János m. kir. kereskedelemügyi miniszter Ür önagyméltósága békéscsabai látogatása folyó hó 13-án és 14-én a már jelentett program szerint folyt le. Az idevágó helyi sajtóközleményeket tisztelettel mellékelem. Habár maga a magas látogatás teljes rendben történt is meg, a miniszter Úr öexcellentiájának érkezését megelőzőleg és a városba való bevonulását követőleg mégis
