Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Bevezetés
vátos érdeklődő olvasóközönsége hiteles források közlése útján ismerje meg a helyi munkásmozgalom múltját, másrészt a helytörténeti kutatás levéltári bázisát kívántuk hozzáférhetőbbé tenni azon kutatók számára, akik egy-egy érintett kérdés iránt érdeklődnek. Éppen ezért nem szorítkozunk csupán az iratok közlésére, hanem a hozzáfűzött jegyzetekben feltüútettük a kérdéshez kapcsolódó és általunk feltárt további iratok rövid tartalmi kivonatát és jelzetét is, hogy ezzel megkönnyítsük a tájékozódást. A megyénkben jelentős számban működő iskolai történelmi szakkörök és a honismereti mozgalom segítségére is kívántunk lenni forrásközlésünkkel. Célunk volt az is, hogy egyrészt az idősebb nemzedék még élő tagjai, az események résztvevői és tanúi, a hivatalos iratok alapján megismerhessék az események hátterét, az elnyomó államhatalmi apparátus munkáját, amelynek ők szenvedő alanyai voltak, másrészt a felszabadulás óta felnőtt nemzedék elé kívántuk tárni azoknak az eseményeknek írásos emlékeit, amelyekről tanultak, vagy hallottak, de konkrét, részletekbe menő lefolyásukat nem ismerik. A munkásosztály harcát, életkörülményeit, a múlt nyomorát, az inségmunka ma már ismeretlen fogalmát kívántuk az iratok hű közlése útján, békéscsabai vonatkozásban, közismertté tenni. A dokumentumok, kevés kivétellel, az elnyomó államapparátus helyi szerveinek irataiból: a rendőrségi, főispáni, alispáni, főszolgabírói, községi, illetve polgármesteri iratanyagból kerültek kiválasztásra. Természetes, hogy ezeknek az iratoknak hangja, szemlélete, a munkásmozgalommal kapcsolatos értékelése, az osztályellentétből eredően, legtöbbször ellenséges megnyilvánulás. De nem is várhatunk más értékelést, hiszen a hatóságok munkáját az önző osztályérdek vezette. Más forrásanyag hiányában, ezek a hatósági szervek irattáraiból kikerült dokumentumok is nagy jelentőségűek. Ma már, - a munkásosztály győzelme után, - a valóságnak megfelelően látjuk az események indítékait s tudjuk, hogy ami a múltban a hatóságok szemében az állami és társadalmi rend felforgatása volt, az valójában a munkástömegek harca volt a szocializmus eszméinek megvalósításáért. A valósághoz híven akarjuk bemutatni fél évszázad helyi munkásmozgalmának legérdekesebb eseményeit, hogy az olvasó áttekintést kapjon, miért és hogyan küzdött a város munkássága, kik voltak azok, akik vállalva minden kockázatot, szervezték és vez.ették ezt a harcot. Célunk ezzel az is, hogy elmélyítsük azt a megbecsülést, amelyben a régi harcosok részesülnek, de emléket kívánunk állítani azoknak a névtelen küzdőknek is, akik helytállásukkal, bátorságukkal sikerre vitték a különböző tömegmegmozdulásokat, sztrájkokat, tüntetéseket. *** Az iratok közlésénél általában idősorrendet alkalmaztunk s betű szerint idézzük a szöveget, kivéve ott, ahol értelemzavaró helyesírási hiba volt. Egyes iratokban, ahol a szöveg rövidítése megkívánta, a tartalmat lényegesen nem érintő szövegrészeket kihagytuk és a kihagyást pontozással (...) jeleztük. A közlésitél használt rövidítéseket a kötet végén soroljuk föl. A korabeli szemléletet tükröző helyesírási következetlenségek egy részét, így pl. a latinoskodást is, meghagytuk. A kötet anyagának 1890-től 1900-ig és 1920-tól 1944-ig terjedő részét Bálint Ferenc, az 1901-től 1919-ig terjedő részét Gádorost Vas s István állította össze. A szlovák nyelvű összefoglalást Králik Aladár fordította.
