Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

1929. március 16. A városi tanácsülés határozata a Kazinczy utcai barakklakók kiköltöztetése tárgyában A Kazinczy utcai barak-lakók kérelme a lakások felmondása tárgyában hozott 7909/928 ikt. sz. határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt. Véghatározat: A városi tanács a barak-lakások felmondása tban hozott 7909/928 ikt. sz. határozat végrehajtásának felfüggesztésére nyomós indokot fentforogni nem lát, s azt a kérelem elutasítása mellett változatlanul fenntartja, mert egyrészt megállapítást nyert, hbgy kérelmezőknek a felmondási idő alatt módjuk volt új lakásokról gondoskodni, másrészt pedig a város kénytelen felmondási jogát érvényesíteni - azért, mert az immár életveszélyes és emberi lakás céljára nem megfelelő barakok lebontása tűzrendészeti szempontból is elodázhatatlan, mely barakok lakóinak elhelyezéséről is gondoskodni kell. ; A szóbanforgó lakásokat annakidején a város a háború után bekövetkezett lakásínség enyhítése céljából csekély ellenszolgáltatás fejében engedte át, ma azonban Békéscsabán oly mérvű lakásínség nincsen, így a felmondott lakások lakóinak elhelyezkedése akadályba nem ütközhetik. Megállapítja egyébként a városi tanács, hogy kérelmezők kötelezettségüknek hiá: nyosan tettek eleget, mai napig is bérhátralékban vannak, miért Ís felhívja a számlévőséget, hogy a hátralékos bérösszegek behajtása iránt haladéktalanul intézkedjék. kmf. ; I oldalas, géppel írt másolat. -. BML Békéscsaba város polgármestere iratai 2997/1979 Az első világháború idején fából épült és kátránypapírral fedett Kazinczy utcai barakkokban 70 munkáscsalád éit még 1929-ben is egészségtelen körülmények között. A családok közül 28 olyan barakkokban lakott, amelyeknek ablaka nem volt és a tető becsorgott. A lakók cgyrészéíbek minimális bért kellett volna fizetnie, de még ezt sem voltak képesek rendezni, ezért a város elrendelte a kiköltöztetésüket. A Horthy-korszakban a munkáscsaládok nyomorúságos lakáskörülmények között éltek. A város külső kerületeiben bérelt, legtöbbször egészségtelen szoba-konyhás lakásokban húzódtak meg, de még a 6-10 pengős havi lakbért se igen tudták megfizetni, s ezért egymást érték a kilakoltatások. A város polgármestere 1937. március 2-án levélben kereste meg a járásbíróság elnökét, utasítsa a bírósági végrehajtókat, hogy télvíz idején ne tegyék ki a lakbérhátralékos családokat az utcára, nehogy „ez az egyébként törvényszerű eljárás, az egyszerűbb emberek lelkében elkeseredést váltson ki." (BML Békéscsaba város polgármestere iratai 137/1937.) Dr. Medovarszky polgármester h.