Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

III. 1919—1929.

eredménye volt, hogy Filipinyi János pártelnököt és 8 vezetőségi tagot, engedély nél­küli gyűlésért összesen 10 450 000 korona pénzbüntetésre ítéltem. (Az ítélet jogerős). Ezen házkutatásból indult ki azon eljárás, mely az „Ifjú Munkás" című lap ifjúságrontó agitációját leleplezte s amelyből a Szakasits Antal és társai megbüntetésével végződött kihágási ügy indult. Ezen házkutatás eredményezte azon vizsgálatot is, melyet a belügyminiszter úr 9 békéscsabai helyi csoport (szakszervezet) ellen elrendelt. Míg ezen vizsgálatok folytak, Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete 100 tagjának megbízatása, lejárt s a választás 1925. január 12-én történt meg. .. A Kisgazda Egylet, majd az Ipartestület és Kereskedelmi Csarnok s végül a Nép­egylet, félvén attól, hogy a szociáldemokraták az összes jelöltjeiket ki fogják buktatni, cserben hagyták a többi polgári szervezeteket és lepaktáltak a szociáldemokrata párt vezetőivel. E paktum folytán Méltóságod ... sem tudta megakadályozni, hogy a 27 szociáldemokrata bekerüljön abba a képviselőtestületbe, amelyben eddig egy szocialista sem volt! 1925. márciusában váratlanul megérkezett a Belügyminiszter úr 214.904/1925. VIII. sz. rendelete, mellyel a 9 békéscsabai helyi csoport (szakszervezet) működését fel­függesztette, mert a helyi csoportok alapszabály ellenesen politikai működést fejtettek ki s a Sociáldemokrata Párt végrehajtó szerveiként működtek. Ez a rendelkezés alapjaiban megingatta a szociáldemokrata bálványt s ezt befejezte a könyvnyomdászok és betűöntők, a borbély és fodrász segédek, a cipész és csizmadia munkások, az élelmezési munkások, a faipari munkások szakszervezeteinek 1925 de­cember végén történt feloszlatása, míg a többi 4 szakszervezet működése felfüggesztve maradt. Időközben 1925. május 1-én engedély nélküli röpirat terjesztéséért megbüntettem Betyár Györgyöt és 2 társát és Békésvármegye községeiben több ezer izgató tar­talmú röpiratot foglaltak le értesítéseim folytán a hatóságok.. . A szociáldemokrata párt felismerte a veszélyt... s Szeder Ferenc volt képviselő megkísérelt minden módot, hogy engedékenységre bírjon rá!... A pénzügyminiszter úr 1926. augusztus 8-án lefolyt díszpolgári beiktatási ünnep­ségén öltött testet az a gondolat, hogy a polgárság összefog és a jövőben képviselőjéül megkísérli Bud János önagyméltóságát felléptetni. . . Hosszabb puhatolódzás után megállapodtak a polgári pártok Bud János pénzügy­miniszter úr személyében, s megalakították a „Bud-pártot" és megkezdték a szervezés nehéz munkáját. A párt vezetősége felkeresett ... s kérelmére nem csak hivatali kötelességemből kifolyólag, hanem hazafias lelkesedésből is a legnagyobb készséggel kijelentettem, hogy Békéscsabán semmiféle terrorizálást nem fogok eltűrni s a legmesszebbmenő vé­delmet fogom nyújtani minden baloldali erőszakoskodással szemben... November 23-án kihágási eljárást indítottam a szociáldemokrata pártvezetőség 24 tagja ellen választási bélyegek terjesztése miatt... Kovács Imre, Török András^ Gáspár János és Bezzeg József ellen kihágási eljárás indult „Bud-párti" pártgyűlések megzavarása miatt... December 2-án hajnalban a párthelyiségbe - amelyben éjjeliőr volt alkalmazva - olyan módon történt betörés, hogy azzal leginkább maga a párt gyanúsítható... December 8-án és 9-én bizalmasan arról értesültem, hogy a szociáldemokrata párt verekedő egyéneket állít be, akik a kellemetlenségektől félő polgárságot a válasz­tás napján szükség esetén szétkergetik... A komoly választó közönség megfélemlítésének megakadályozása és a választás tisztaságának megóvása érdekéből elhatároztam, hogy a folyamatban levő ügyekben

Next

/
Thumbnails
Contents