Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 9. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés - c) Csaba 1771. évi úrbéri táblázata

mi-voltához képest legföljebb 24 pálcaütéssel, az asszonyiállat (nő) pedig szinreannyi korbácscsapással büntettessék. Hogyha pedig a vétikes személy korosabb vagy egyéberánt gyenge erejű volna, az olyatin árestommal, és 'ha a szükség és bűrnek mivolta úgy hozná magával, böjtőléssel száraz kenyér és víz mellett sanyargattassék, arra mindazonáltal vigyázván, hogv az vétkes jobbágy saját munkájának elmulasztásával harmadnapnál tovább ne fcartóz­tassék, kivévén azt, ha nagy gonoszsági hosszabb tömlöcözést vagy nagyobb büntetést m egérdem 1 enék. §. V. Ha (a) jobbágy vétke miatt az uraság tömlöcére fog vettetni, és vasra veret­tetni, a vasnak váltságáért. . . nem többet, hanem 15 krajcárt fizetni tartozzék. §. VII. Mivel az erdőknek gondviselése és nevelése az uraságot illeti, semmi job­bágynak eleven fákat, sem kertölni (keríteni) való vesszőket, sem pedig abrancsnak. való szálokat vagy szőlőkarókat az uraság különös engedelme nélkül vágni . . . szabad nem lészen. §. XII. Semmi parasztnak fegyvert hordozni és vadászó ebeket tartam em létet háromnapi kézi. munkák büntetése alatt szabad nem íészen. §. XIV. Ha a robotra hivattatott paraszt rös*ségből vagy más vétkes okból meg, nem jelenik, 12 pálcával büntettessék. §. XVIÍI. Jövevények az uraság híre nélkül bé ne vétessenek. Emellett minden házhelyhez tartozandó fundusoknak eladása, vételi, cseréi és testamen torn béli hagyo­mányok a földesúrnak híre nélkül (az) arra fordított pénznek elvesztése alatt meg­tiltatnak. Törvény szerént az eladás szabadságokban vagyon, azt ugyan az uraság hírével és tudományával cselekedjék, mindazonáltal a jelentés után az uraság enge­delme nélkül is eladhassák. KILENCEDIK PUNKTOM Azokról, melyek a belső rendtartást illetik §. I. A bírói hivatalra az uraság hármot nevezzen, kik közül :az község egyet az uraság tisztjének jelenlétében szabadon válasszon... Ellenben a nótáriust és es­küdteket a község maga földesura nélkül választ, és el is bocsáthatja. §. V. A kiosztott porcióknak (a kivetett adórészleteknek) ... beszedése éj a vármegye kassájában való beszolgáltatása csak egyedül az. . . faluk bírójának marad­jon, annak okáért a vármegye vigyázassál légyen, hogy ebben az uraságok s azoknak tisztjei magokat ne avassák. §. VII. . . . azok, akiJc valami módon sérelmet szenvednek,. . . s ha a panaszok egyuraságbéli jobbágyok és zsellérek között vámnak, tehát a panaszlók a földesuraknál avagy azok tisztjeinél (az) igazságot s annak szolgáltatását keressék, - ha pedig azok­nak az uraság tisztjei által valami sérelmek és károk történt volna, akkoron a földes­úrhoz folyamodjanak. . . Ha a jobbágyoknak panaszi önönmagát a földesurat illet­nék, s ehhez folyamodván, panaszikról emiétett földesúr igazságot nem tenne, olyan­kor a jobbágyok egyenesen a vármegyéhez folyamodjanak." 25 c) Csaba 1771. évi úrbéri táblázata Az urbáriumhoz van csatolva Csaba 1771. szeptember 28-án kelt úrbéri táblá­zata. Ez név szerint tartalmazza 526 szabad menetelű jobbágy, 16 ház és belső telek nélküli jobbágy, 340 házas zsellér és 80 hazátlan zsellér adatait. Minden egyes sze­mély neve mellett közli a jobbágytelek miinőségét (nyolcadastul az egész jobbágytel­kesig), a belső és külső telek nagyságát, esztendőnként mennyi robottal, a kilenced mellett mily egyéb adózással (1 Ft esztendőbéli árenda, kifőzöttvaj, kappan, csirke,

Next

/
Thumbnails
Contents