Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 3. A jobbágytelek magánjogi vonatkozásai - a) A gyulai uradalom rendszabályai

nádló réteket osztották fel ezután is évről évre. A szeghalmi elöljárók is 1770. október 25-én azt vallották, hogy „a szántóföldek nálunk állandók lévén, a kaszálókat osztjuk minden esztendőben."

:! Azév október 17-én a magyargyulai elöljárók vallották, hogy utoljára 1760 körül osztották el a szántókat a lakosok közt.

4 Az úrbéri jobbagyteleknek (sessió colonicalis, magyarul is sessió) két része volt: 1. a belső jobbágytelek (fundus intravillanus, magyarul is fundus), vagyis a házhely, udvar, veteményes- és szérűskert és 2. a külső telek (fundus extravillanus), azaa szántóföldek és rétek. A Mária Teré2Ía-féle úrbéri rendezéskor, 1770 táján Békés vármegyében a bels6 telek egy holdat tett ki, a külső telek 34 hold szántóból és 22 hold kaszálórétből állott, holdját a föld minősége szerint 1100-1300 négyszögöllel számítva. Ettől kezdve csak a jobbágytelkek és telekrészek (fél, fertályos, nyolcados telek) darabolásával lehetett földhöz jutni. Természetesen a föld elaprózódása folytán egyegy család megélhetése mind nehezebbé vált. 1784-ben Tótkomlóson a 115 3/4 telek a 247 gazda közt a következőképpen oszlott meg: Milyen telekkel bírt? Hány gazda? összesen hány telek? 3/8 ~~~ 1 ~~ 3/8 5/8 3 1 7/8 1/4 115 28 3/4 2/4 80 40 3/4 24 18 1 egész 17 17 11/4 3 3 3/4 1 1/2 4 - 6 összesen 247 gazda 115 3/4 telek Vagyis százalékban kifejezve: a jobbágyok 90,29%-ának egy sessional kisebb földje volt, 6,88%-ának egy-egy sessiója és csak 2,83%-ának volt egy sessional nagyobb (1 1/4, illetve 1 1/2 sessió) földje.

5 Vagyis az 1746-ban települt Tótkomlós lakossága a nem egészen 40 év alatt nagy léptekkel haladt az elszegényedés felé. De így volt másutt is. Gyulán például az úrbéri rendezéskor 116 egész telken 254 gazda osztozott.

6 A parasztság rétegeződése fokozatosan a módosabb parasztok hatalmaskodásához és a szegény parasztság mind nagyobb mérvű kizsákmányolásához vezetett. Min* Tessedik írja 1784-ben: „A tehetősb és vagyonosabb parasztok mindenkor magok részére húzni keresik a hasznot és a javat, a nehézséget és a sanyarúságot pedig a szegényebb lakosokra rázni vagy legalább vélek csak egyenlőképpen viselni szokták. A község dolgát (ügyeit) oly gazdák, kiknek egy-két egész fundusok is vagyon. .. teszik (intézik)."

7 3. A jobbágytelek magánjogi vonatkozásai a) A gyulai uradalom rendszabályai Az uraság nem jó szemmel nézte, hogy a jobbágyok földjüket, házukat kedvük szerint adják-veszik, elcserélik, örökösüknek általadják, főként, hogy mind kisebb részekre darabolják, A gyulai uradalom 1794. június 14-én Gyulán tartott uradalmi tanácskozáson Vida Imre prefektus az uradalmi tisztek és az elöljárók számára miheatartás végett 14 pontból álló rendtartást adott ki. Részletek: 79