Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VII. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI ÉS ÉLETMÓDJA - 5. Népszokások - b) A halotti tor - c) Májusfaállítás - d) Szent János tüzének átugrálása - e) Mikulás-járás - f) Hantz és Krédl-járás

büntetőperbe vonatandók, úgy pedig, hogy ha magokat.. . ellentszegeznék, azonnal elfogattatván, a maga útján leendő megfenyítések végett a megye fogházába beküldendők lesznek."

43 b) A halotti tor Tessedík Sámuel írja 1784-ben: „A tor, való, hogy keményen megtiltatott, de... mind ekkoráig úgy vagyon, mint annakelőtte... A temetésről a hátramaradott árvák ... szomorúan térnek vissza a kalyibába,... azonban utánok tódulnak a szomorodott atyafiak és szomszédok, ezek között a szemtelen korcsos iszomeszemek is. A megtett vigasztalás után asztalhoz, ülvén, széket, padot megtöltenék, hogy azt a szegény árvákra hátramaradt csekélységet felfalják, s dúlják, osztán felpuffadt hassal, égő orcával, rebegő nyelvvel aj alják az isteni gondviselés alá a még szegényebbé tett árvákat, a toros háztul való elbúcsúzáskor pedig a bánatnak s könyvnek (könnynek) özönébe merült árváknak vigasztalására keresztényi módon áldást kívánnak a házra és a kiüresített kamarára."

44 c) Májusfadllítds Egy 1771. évi kurrens említi és tilalmazza azokat a köszöntéseket, melyek „első májusra majális fák által valók."

45 d) A Szent János tüzének átugrálása Ezt a régi szokást már Hueber páter is feljegyezte 1757-ben, hogy Gyulán „Keresztelő Szent János ünnepén a mezőn négy helyen is nagy tüzet raktak. Tüzes férfiak és nők, fiúk és lányok egymás után sorban ugrálták át a legnagyobb lángokat oly módon, hogy a láng ruhájukra tapadt, és velük lobogott néhány lépésnyire. Csodálatra méltó volt, hogy a kisfiúk és lányok mily gyorsan és fürgén ugrottak a tűzbe, hogyan csaptak össze fejük felett a lángok, s tapadtak a ruhájukhoz, hogy minden pillanatban azt gondoltam, hogy a gyermek hamuvá ég.'

46 - 1831-ben egy gyulai iratban olvassuk, hogy pajkois inasgyerekek „Gombkötő Gergely 110 kéve venyigéjét Keresztelő Szent János estvéjén megégették."

47 e) Mikulás-járás i A Mikulás-járásról az első Békés megyei adatunk 1815-ből Gyuláról való. Tomcsányi Kristóf békési főszolgabíró 1815. november 20-án ezt írja a gyulai elöljáróknak: „Hogy Miklós napját püspöki és ördögi ruhákban felöltözött legények a királyi parancsolat ellen(ére) máig is praktikálják (gyakorolják), kiirtani nem lehet, leginkább a németmesterlegények közt, és a gyermekek rémülésében szüleiknek nem kevés botránkozást tesznek. Azért legkeményebb feleletek terhe alatt meghagyatik kegyelmeteknek, hogy Miklós napja előtt vagy azon éjtszaka (az) éjtszakai strázsákat elegendő erővel kirendeljék, és az ilyen ijesztők befogattassanak, Gyula Magyarváros tömlöcébe zárattassanak, következő nap hogy példásan megbüntettessenek. Ha pedig éppen Gyulán nem találnék lenni, következendő nap azon ijesztő ruhákban befenve-bekenve nálok levő láncokkal s eszközökkel együtt az időnek legnagyobb viszontagságában is fényes nappal Békésre kísértessenek."

48 f) Hantz és Krédl-járás Vidovich Ferenc békési főszolgabíró a következő rendeletet küldte 1834 elején Németgyula elöljáróinak: „A tekintetes, nemes vármegye... Németgyula mezővárosa bíráinak... büntetés terhe alatt megparancsolta, hogy... hathatósan tiltsák el a nagy-