Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VII. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI ÉS ÉLETMÓDJA - 1. A helység

teljes autoritásában (hatalmában) vagyon azt megengedni, hogy azon oratóriumot (imaházat) fából és sárból megépíthessük annyi kvantitással (olyan nagyságban), mint volt eddig, és már magunk is nagyobbra nem szándékozunk (építeni), hanem minden régi folyógerendákat és a templomnak egész zsindelyezett tetejét intakte (érintetlenül) meghagyván, csak falakat akarunk építeni alája... Eddig is, ha mostani, utolsó romIáihoz közelgető templomunkat is bizonyos faoszlopok nem tartották volna, régen eldűlt volna.. ."

31 A megye a templom javítását csak a régi formájában és terjedelmében engedhette meg. Végül is 1775-ben új vályogfalú templomot építhettek. A protestánsok szabad vallásgyakorlatát csak II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete biztosította.

32 Ennek végrehajtása azonban igen vontatottan ment. A vármegye még 1789-ben is tudatta a lakossággal, hogy „az protestánsoknak, akiknek alattomban (titkon) isteni szolgálat meg volt engedve ugyan, de úgy, hogy az utca felé ajtófiókot ne csináljanak, vagy ne nyissák (azt), most az is (megengedtetik."

33 3. Békés vármegye lakossága az első magyarországi népszámlálás tükrében (1784-87) A II. József-féle népszámlálás helységenként tájékoztat azok akkori nevéről, jogállásáról, a földbirtokosok nevéről, a családok (háztartások) számáról, a népesség lélekszámáról, nemek, családi állapot és foglalkozás szerinti megoszlásáról. A táblázatok az 1784-ben is Békés megyéhez tartozó helységek adatain kívül az akkor Bihar, Csanád és Heves, ma azonban Békés megyéhez tartozó helységek adatait is magukban foglalják. Az eredetileg Arad megyei községek adatait tartalmazó megyei összesítés idők folyamán elkallódott.

34 Békés megyében ekkor 3 mezőváros volt: Békés, Magyargyula és Németgyula. A tényleges népességet tekintve a helységek nagyságrendje a következő volt: Csaba 9680* Békés 7487, Szarvas 7304, 5511: Magyargyula, 4001-5000: Orosháza, Berény, 30014000: Komlós, Gyoma, 2001-3000: Szeghalom, Öcsöd, Endrőd, Németgyula, Füzesgyarmat, 1001-2000: Kétegyháza, Szentandrás, Körösladány, Köröstarcsa, Vésztő, 982: Doboz, 869: Vári. Bihar megyéhez tartozott akkor 9 jelenleg Békés megyei helység, egyik sem volt mezőváros. Lélekszámuk szerint a legnépesebb 2146 fővel Sarkad, utána 1059: Ugra^ a többi 1000 főn aluli: Mezőgyán, Méhkerék, Harsány, Zsadány, Geszt, Kötegyán, Sarkadkeresztúr, a legkisebb 610 fővel: Okány. Csanád megyéhez tartozott akkor Battonya község 2814 lakossal, a többi ma Békés megyéhez tartozó község akkor mind puszta volt 100 főn aluli népességgel. Lélekszám szerinti nagyságrendben: 82 fővel: Kovácsháza, utána Dombegyháza, Bánhegyes, Kaszapereg, Kevermes, Apáca, Kunágota, Földvár, 12 fővel: Dombiratos. Heves megyéhez tartozott akkor Dévaványa mezőváros 2188 lakossal.

34

* Vn. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI ÉS ÉLETMÓDJA* 2. A helység Az 1711 és 1723 közt keletkezett 17 Békés megyei község (falu és város) lakosai kettő (Csaba és Berény) kivételével a Körösök mellé vagy a Sárrét mocsarai közé települtek. Házukat a hátasabb helyekre, kanyargó erek magasabb partjaira (érhátakra) építették, azért olyan girbegurbák a legrégibb helységeknek, illetve azok legrégibb részeinek utcái. A magasabb fekvésű udvarokról a víz és trágyáié az utcákra folyt$ melyek amúgy is pocsolyás árkokkal és gödrökkel voltak tele.