Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VI. BÉKÉS MEGYE LAKOSSÁGA - 1. Nemzetiségek - a) Magyarok - b) Szlovákok - c) Németek

b) A határjelek megújítása A Füzes gyarmaton 1813. január 29-én kelt jegyzőkönyv szerint a mocsaras területen húzódó gyarmati-nagyrábéi határt e napon az érdekelt helységek kiküldöttei jelenlétében megújították: „A (Bihar megyei) nagyrábéi határoknak is megújítására kiküldöttek.,. jelenlétekben ... az eddig tartatott helyeken minden ellenkezés nélkül letétettek a cucák, úgymint (vagyis) határ fák (:mivel az eddig voltak a közelebbi 1811. esztendőnek őszén volt veszedelmes tűzben elégtek:). 1. A Rák-foknál a Csiffi-határnak öszvejövésével, 2. a Lukács derék erányába ismét a Görbe-lápba, 3. innét lejjebb a Király-útjába, ismét innét 4. lejjebb a Gyékényes-fenékbe, ismét 5. a Négyes-kútba, ismét 6. a Csákó-lápnak napnyugot felől való oldalába, 7. és 8. a Kákás-úttól a Nagybajomi-irtásig egyenes líneába.'"' c) Egy gyerkőcöt emlékeztetőül megvesszőznek Nádi István 83 éves öcsödi lakos 1828. július 9-én szentesi határban lévő Kurca-gátról vallva, elmondotta, hogy „igen jól tudja hol légyen a szentesi földön a Kurca-gát, mely a Bődi-révnek vezet, mert százszor is volt azt tölteni ezelőtt mintegy 60 esztendővel, amikor az uraság még egy volt. Annál inkább van esmeretsége ezen gátról, mert egyszer meg is verték ezen gátnál, 12 csapódván reája emlékezetnek okáért,"

10 VI. BÉKÉS VÁRMEGYE LAKOSSÁGA 1. Nemzetiségek a) Magyarok Eltekintve a török kivonulása után Gyulán visszamaradt rácoktól (szerbektől), a megyébe régi lakóhelyükre visszatérő lakosok mind magyarok voltaik. Ezek egy része nádasokban, erdőkben vészelte át a háborús éveket, más része a szomszédos Bihar és más közeli megyében bujdosott, ök őrizték meg a lakosság folytonosságát, és tartották fenn helységük határainak, földrajzi neveinek és történelmi hagyományainak emlékét. De nevük után ítélve máshonnan is jöttek magyarok. Jórészük bizonyára szökött örökös jobbágy volt. így jöttek pl. Gyulára Hatvan és Jászberény környékéről katolikus jobbágyok. A régi lakóhelyre emlékeztetnek a Gyulán 1730 körül feltűnő Kátai, Dányi, Ócsai, Bujáki, Monori, Zsámboki családnevek.

1 b) Szlovákok Csabára 1718-ban, Szarvasra 1722-ben, Berénybe 1723-ban települtek szlovákok. A felvidéki örökös jobbágyok azért szöktek ide, hogy földhöz jussanak, emberségesebb viszonyok közé kerülhessenek, és evangélikus vallásukat szabadon gyakorolhassák.

2 c) Németek Harruckern 1722-ben a Berénybe, 1723-ban pedig a Gyulára települni kívánó németekkel kötött szerződést. Ezek főleg a németországi túlnépesedés és az azzal járó földbelenség miatt vándoroltak hazánkba,"' 84