Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 6. A magyarországi jobbágyok vándormozgalma: - A megyébe beköltözők - a) Aszódi örökös jobbágyok Szarvasra szöknek (1730 k.)

ezerét meghaladó lélek lakossal, harmadszor Apáca község több, mint 1500 lélek la­kossal .. . oltalomért esdeklik előttünk amiatt, hogy a királyi kincstár 15 nap alatti el­takarodásra, házaiknak lebontására s elhordására akarja kényszeríteni (őket). Legkegyelmesebb Király! Felettébb megható, hogy a m. kir. udvari kamara majd minden népes helyeit, melyek mint haszonbérlök a kamarai pusztákon - akár elnézés, akár béegyezés (folytán), de mindenesetre a királyi kamarának tudtával - forma «-ze­rénti egész, falukká alakulva, megtelepültek, húsz-harminc évig ott laknak, pontosan fi­zetnek, s megyénk közterheit is jobban, mint akármely úrbéri községünk viselik, egy­szerre - s mintha elvvé vált volna - úgyszólván valamennyiüket 15 nap alatt elűzni, s mint szintannyi hontalanokat őszhó (október) 1. napján télvész, vagyis a természet legdermesztőbb szaka küszöbén légnek bocsájtani nem tartózkodnék. Apáca kertészség 23 éve lakja az Apácai-pusztának úgynevezett első osztályát, rajta a szó teljes értelmében faluja: papja, paplakja, temploma, helységháza, oskolája, bírája, helységtanácsa s jegyzője van, - és tehát erről nem lehet mondani, valamint sohasem lehet Pitvarosról is (azt állítani), hogy a házak a királyi udvari kamara tudta nélkül állíttattak fel.,. (Lehetetlen), hogy a kir. kincstári pusztákon falvak, templomok épülnek, egyházak létesülnek, stb. anélkül, hogy azt a tulajdonos uradalom észrevenné, a költekezést, építkezést tettleg akadályoztatná, s ennyi szegény adózók egykori tönk­rejutásának jó előre célt vetne . .. Mit szülhet ily szigorúság? Képes lehet-é a kir. kincstár a kétségbeesetteket lak­jaikból uradalmi hatalommal elzaklatni, s ha nem, bírói ítélet nélkül tanácsos lesz-é az ily tömeget lakjaikból erővel kimozdítani...? S ha mindez történik is, nem fog-é a hová fordulni nem tudó, háztalan-tűztelen néptömeg barmai és csecsemőivel együtt a talán lebontandó házak s fedelek romjai közé ismét és ismét menekülni? Megannyi kérdés, melyeket a jó számítók sem láthatnak előre, s melyeket szélső próbáig juttatni mindig nehéz. De mindezeknél erősebb az emberiség tekintete - (a) keresztényiség - s az, hogy ily falvak, nem egy, de több falvaknak ugyanazon egy megye térén s egyszerre leendő szétűzése sehonnan se..-n fog fájdalmasabb benyomást okozni, mint (éppen) a kincstár uradalmából..." A megye kérte a királyt, hogy „az említett apácai és több községek elpusztításában a kincstári kormányszék által követni szándékolt, sőt meg is kezdett szigorúságtól elállatni és módok feltalálásán gondoskodtatni kegyelmeskedjen " 2(i * Felsőbb utasításra a kincstár végül is 1843. október 31-én szerződésre lépett a köz­eéggd további feles dohánytermesztésre. 27 6. A magyarországi jobbágyok vándormozgalma: A megyébe beköltözők A 18. század első felében Alföld-szerte folyt az újratelepítés. A földesurak és a megyék két-háromévi taksa- és adóelengedéssel csalogatták a szegénységet a lakat­lan földre. A földhöz ragadt parasztság özönlött az ígéretföldjére, ahol földhöz jut­hatott, és megszabadulva az örökös jobbágyság jármától, taksás jobbágy lehetett. a) Aszódi örökös jobbágyok Szarvasra szöknek (1730 körül) Negyven aszódi örökös jobbágy, hogy az örökös jobbágyságból kiszabaduljon, családostul, jószágostul 1730 körül Szarvasra szökött, hogy a Harruckern-birtokon a földesúrral történt megállapodás szerint szabad menetelű jobbágyként élhessen. Mi­attuk Harruckern hosszú éveken át perben állott a Podmaniczkyakkal, akik végül is

Next

/
Thumbnails
Contents