Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 1. Új községek - 2. A Harruckernek telepítései - a) A Berénybe települni kívánók öt kérésére adott felelet (1722)

uralkodó osztály szemében a német bevándorlóknak az volt a legnagyobb előnye, hogy nem voltak kuruc hagyományokkal megfertőzve. - Harruckern egyébként előrelátóaű álcaiában arra törekedett, hogy egyes helyekre lehetőleg azonos nemzetiségű, illetve vallású lakosokat telepítsen, hogy ezzel az új telepesek közti nemzetiségi és vallási súrlódásoknak elejét vegye. Az ide települni szándékozók megbízottáival előzetesen szerződést kötött, melyben a feltételeket és a nyújtott kedvezményeket rögzítették. a) A Berénybe települni kívánók öt kérésére adott jelelet (1722) Felvidéki ev. szlovák családok megbízottai 1722-ben öt kérést terjesztettek a gyulai uradalomhoz. Sporer János jószágjkormányzó 1722. július 23-án kelt kedvező válasza után Madarász András vezetése alatt meg is ülték Berényt. „Propositiones (előterjesztések): 1. Hogy a szabad vallás gyakorlat, amint az ország szokása magával hozza, (itt is) szabád legyen. 2. Mint új helységnek kedvezményére vonatkozólag legalázatosabban kérik, hogy bizonyos évekre mind urasági, mind egyéb terhek tekintetében határozatban mentesség mondassák ki. 3. Hasonlóképpen a legalázatosabban kérik, hogy megtudják, hogy ezen mentesség megszűntével mily szolgáltatásaik lesznek az uraság számára. 4. Kérik, hogy engedtessék meg a helységnek a maga költségén egy szárazmalmot építeni, az a jövőben mindig szabad legyen, és a belőle való haszon közjóra és a malom fenntartására és javítására maradjon. A korcsma, mészárszék és halászat szintén a helységnek maradjon. 5. Nevezetesen a templom építésére a jövevény lakosok nevében is a legalázatosabban kérik, hogy az urasági erdőkből az épületekre szükséges fa, valamint a házi szükségletekre a (földön) heverő száraz fa a jövőben is ingyen engedtessék át Concessiones (engedmények): 1. Amennyiben ez a pont (ti. a szabad vallásgyakorlat országgyűlésileg) biztosíttatik, az uraság részéről sem akadályoztatnak. 2. Bármilyen lélekszámú is lészen kezdettől fogva ez a helység - minthogy legalább 20 vagy 30 jövevény reméltetik - az uraság részéről nekik is mindennemű urasági szolgáltatás alól két teljes évre mentesség ígértetik, úgyszintén arra is törekvés lészen, hogy a nemes vármegye részéről mind adó-, mind pedig egyéb más terhekkel hasonlóképpen ne terheltessenek. 3. Semmi más afelett nem követeltetik, mint ahogy azt az ország szokása és mások gyakorlata tanítja. 4. A méltóságos földesuraság által adott mentesség végéig - akár több évre, akár örökre - közben szabad lészen azt (ti. a szárazmalmot) tetszésük szerint építeni, és abból hasznot venni. Ha pedig utóbb többet építeni szükség lenne, azokról a jövőbea bizonyos szerződés mellett urasági engedély adatik. A korcsmát, mészárszéket és más urasági jövedelmeket illetőleg, ahogy a nemes vármegyében lévő más községek is bérbeveszik, ós az arány dolgában megegyeznék, éppúgy - megszűnvén a mentesség -, bizonyos összegben velük is egyezség tétetik. 5. Az építendő templomot illetőleg (a fa) ingyen fog adatni, hasonlóképpen az építendő új házakhoz is. Ehhez azonban hozzátétetik, hogy tudvalevőleg fa nincs oly nagy bőségben. Inkább az javasoltatik, hogy - amennyiben lehetséges - a hajlékok, legalább is az alsó részeik kiszárított téglákból (vályogokból) építtessenek. Tetőül aztán 44