Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

JEGYZETEK

3 BmL úrisz jk. Gyula 1755. év. 4 Uo. 5 Uo. 6 OL P 418. U 4. 7 Paulovycz Gábor: Egyvelegcs gyűjtemény. K'ézirat. 56—70. (1935-ben a gyulai Városi Múzeumban.) 8 OL P 418. U 4. 9 BmL úrisz. jk. Gyula 1755. év. 10 BmL úrisz. jk. Gyoma 1756. év. 11 BmL bűnt. tvsz. ir. 10/1720. 12 Paulovycz imént id. kézirata 56—70. lap. 13 BmL úrisz. jk. Gyula 1755. év. 14 BmL úrisz. jk. Gyula 1756. Latin, ford. I. J. 15 BÉvk. III. 110—112. 16 Ethnographia LI. (1940) 457. 17 Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása. Nagyvárad 1875. 305—308. 18 Nagy Gusztáv: A csökmői sárkány története a korabeli okiratok tükrében. Ethnographia LXVIII. (1957) 293. — Vö. még Dömötör Sándor: A csökmői sárkányhúzás. Sárréti írások. Szerk. Miklya Jenő, Szeghalom 1965. 41—62. 19 BmL kgy. ir. 62/1779. mell. 20 BmL Mgyula kurr. 110. cs. 64. lap. 21 Keltezés nélküli eredeti, érkezett: 1839. ápr. 10. BmL kgy. ir. 697/1839. 22 BmL kgy. ir. 697/1839; Öcsöd kurr. 63. cs. 25. lap. 23 Tóth Lajos: Adatok a Békés megyei óvodák kialakulásának történetéhez. Magyarországi Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményi. II. (h. n. 1964.) 161. lap. 24 BmL Mberény ir. 4. cs. 1845. év. 25 Gajdács: Tótkomlós 39. Latin, ford. Gajdács. 26 Tessedik: A parasztember 54, 428. 27 Uo. 430. 28 BmL kgy. jk. 88/1787; Gyoma kurr. 16. cs. 31.. lap. 29 Történelmünk a jogalkotás tükrében 318. 30 BmL vm. kgy. jk. 464/1796; Fgyarmat kurr. 41. cs. 61. lap. 31 BmL Orosháza kurr. 495. cs. 80. lap. 32 Tessedik: A parasztember 55. 33 BmL Gyoma kurr. 17. cs. 89. lap. 34 BÉvk. X. 111—112. 35 BmL kgy. ir. 40/1772. Latin ford. I. J. — A római katolikus iskolákban a XVI. században élt német Canisius Péter magyar nyelven 1727-től többször is kiadott kátéját tanulták. (Pallas Lex.) A református iskolákban az ún. palatínátusi (pfalzi, heidelbergi) kátét használták, mely magyar fordításban már 1577-ben megjelent. (Uo) Az ágostai evangélikus iskolákban Luther 1529-ben írt kátéjából tanultak. — Az egyes évfolyamok tanulóit aszerint, hogy az írásolvasás mily fokán voltak, illetve, hogy a nyelvtan melyik részét tanulták, ábécistáknak, sillabizálóknak, lektoroknak (olvasóknak), deklinistáknak, konjugistáknak, grammatistáknak és sintaxistáknak nevezték. — Az evangélius tanítók egyik jövedelemforrása az a pénzadomány volt, melyet a hívek bizonyos fő ünnepnapokon a házukban tanítványaival együtt kántáló tanítónak adtak. (Ez utóbbi Benkő István ág. ev. esperes szíves közlése.) 36 BmL kgy. ir. 28/1773. 37 BmL kgy. ir. 40/1772. — A görögkeleti iskolákban használt tankönyvek közül Bukovna = Bucoavnä: olvasókönyv, Császló = Ceaslov: szertartások és imák könyve, Psaltire David = Psalmii lui David: Dávid zsoltárai, Karavasia, helyesen Catavasii: bizonyos egyházi énekek. (Szabó Demeter g. kel. esperes szíves közlése.) 38 BmL kgy. ir. 717/1795. 39 GyTört. I. 352. 40 BÉvk. III. 70. — Az idézetben szereplő generale halott, latinul generale sepulcrum: teljes szolgálattal, vagyis prédikációval, énekkel és imával végzett temetés, a partiale sepulcrum: csak rész szerént való szolgálattal, vagyis csak imával és énekléssel végzett temetés. A sabathale vámmentes őrlési jog volt a földesúri vagy községi malomban. (Nagy Sándor ref. esperes szíves közlése.) 39 GyTört. I. 352. 40 BÉvk. ín. 70. 41 Tessedik: A parasztember 60. 42 BmL kgy. Ír. és jk. 269/1814. 399