Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN - 8. A forradalom és a szabadságharc küszöbén

„Tiszteletben tartása és erősítése nemzetiségünknek, mert hiszen lételünk ettől függ; hódolat az alkotmányos élet kívánatainak, és ez nem absztrakt elvek szerint, hanem történeti fejlődésünk és szentesített szokásaink figyelembe vételével, szüntelení előbbre haladás a reformok mezején, de a kivitelre nézve úgy, hogy egy nagy nemzettől tanulva, ne bontsuk le addig a régi fedelet, míg az új épületnek legalább falait fel nem emeltük, s ne szakítsunk egy kötelet sem, amit mással s újabbal pótolni nem tudnánk. Továbbá gondos őrzése hazánk függetlenségének, de el nem felejtve, hogy minket az idő hatalma más elemmel is sajátságos, kevert állásba (helyzetbe) hozott, és ezen sajátságos állást ott, hol lehet, és amikor lehet, éppen úgy kell tudnunk hasznunkra fordítanunk, mint erősen védní jogainkat. Különösen a reformok mezején a hitbeli szabadság, igazságos teherviselés, igazságos jogélvezet, és ezek által naponkénti közeledés a nemzeti vagyonosodás, erkölcsi erő, műveltség és közös jólét. felé. Végre pedig kitűrés, mérsékleti nevelése (növelése), mint szándékos fogyasztása a bizodalomnak azok iránt és azok közt, akiken dolgaink kifejlése sarkallik."

27 „.,:',. Az utolsó rendi országgyűlés 1847. november 12-én nyílt meg, és öt hónapig tar%. r

.tott. A tanácskozások a kerületi üléseken folytak. A november 15-i kerületi ülésen arról tanácskoztak, hogy az országgyűlés munkájáról kerületi naplóban vagy országgyűlési hírlapban történjék-e a lakosság tájékoztatása. Tormásy János is felszólalt: „Küldőim sem a kerületi napló, sem az országgyűlési külön újság mellett nincsenek, és azt sürgetik, hogy mindaz, mi e tanácskozási testületben mondatik, az ország minden hírlapjában szabadon mondathassák." Biztosítani kell tehát a sajtószabadságot, megkövetelvén azonban, hogy „amit közölnek, igaz legyen. Azért kívánom megalkotni a sajtótörvényeket, hogy büntetések mondassanak a kihágásokra nézve . . ." Az 1847/48. évi országgyűlésen ez volt az első, bár általánosságban kifejezett utalás a sajtótörvény szükséges voltára.

28 A december 3-i kerületi ülésen Tormásy az örökváltság kérdésében szólalt fel. Véleménye szerint az úrbéri örökváltság és a közös teherviselés egymás nélkül nem valósítható meg. „Midőn vezérről (n nép vezetőjéről, a nemességről), ugyanakkor gondoskodjunk a vezetendőről is, a népről. Mert nekünk oda kell törekednünk, hogy a nemesség oldala mellett legyen a nép. És a nép legyen ... felfogni képes az önállást (önállóságot) és józan szabadságot, és azt hasznosan élvező (legyen) mind magára, mind az egész polgári társaságra (társadalomra) nézve. Erre pedig kétségen kívül az úrbéri örökváltság szolgál előlépcső gyanánt,. . . mert benne foglaltatik a szabadság és tulajdon eszméje." A megvalósításnak többféle akadálya van. „Gátolja az úrbéri örökváltság létesülését először is a birtokközösség. A jobbágynak ugyanis azt kell és lehet megváltani, ami majd változhatatlan tulajdonául fennmarad .. . Gátolja továbbá azt az adórendszer mostani állapota. Most a közterhek viselése egyoldalú. Következőleg az úrbéri örökös váltság által felszabadulhat ugyan a jobbágy úrbéri terheitől, de az ellen nincs és nem is lehet biztosítva, hogy más cím alatt, p. o. házi- vagy hadiadó fejében nem fog-e reá új és még talán több teher is vettetni. Nem érez azért ingert magában váltságra, és nem is fog érezni mindaddig, míg a közterhekben a nemesség is részt nem veend .. Z'

29 8. A forradalom és a szabadságharc küszöbén Már a múlt század első évtizedeiben minden jel arra mutatott, hogy a feudálista rendszer sokáig még erőszakkal sem tartható fenn. Az urbárium előírásait már sem a 24 369