Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN - 3. A Törvényhatósági Tudósítások - 4. Tormásy János elhurcoltatása (1836)

tisztié katonai erővel az megyeházához leendő elvitetés színe alatt titkon és nem tudni, hová az helyben szállásoló tiszt által rendelt lovakon vasra téve katonai őrizet alatt vitetett légyen el."

19 Tormássy János Pozsonyban 1834. július 17-től az 1832-36. évi országgyűlés be fejezéséig Szombathelyi Antal békési követ kancellistája (országgyűlési írnoka) volt. Mint az országgyűlési ifjúság Társalkodási Egyletének egyik legképzettebb tagja előadásaiban a függetlenség, a sajtószabadság, népképviselet és köztársaság híveként nyilatkozott. Az országgyűlés feloszlatása után Gyulára tért vissza, itt tartóztatták le, és hurcolták Budára.

20 Kossuth Lajos a Törvényhatósági Tudósításokban a megye október 24-i közgyűléséről ezt írta: „Békés vármegye közgyűlése okt. 2á-én 1836. . . . Főorvos Tormásy Lajos esedező levelében előadván, hogy mióta fia elfogattatott, sem tömlöce szellőztetve, sem maga szabad levegőre bocsátva nem vala. Kérte a megyét, hogy e bánásmód megváltoztatását eszközlésbe vegye... Szombathelyi Antal ilyformán szólott: A történet rövid foglalatja ez- Katonai, s így háborúban is csak ellenség ellen használható hatalommal elfogatva, katonai lakhelyen (laktanyában) polgártársaink ítélet nélkül kínoztatnak. Perbe idéztetve, védelemre szólíttatnak fel, de.. . a vádlottak tehetetlen magányra szoríttatnak, választott ügyvédeiktől pedig titoktartási eskü kívántatik. Oly rettenetes, oly szívet, lelket csordultig keserűséggel töltő dolgok ezek, hogy ha valóságukról magam személyes tudomás szerint biztos nem volnék, kételkednem kellene lehetőségökről... Nincs természetesebb, mint az, hogy... minden hazafi keblében azon hiedelmet élessze a kormánynak tudva lévő titkolódzása, hogy a szóban forgó ifjak ártatlanok, s a kormánynak velők való bánásában törvénytelen ártalom lappang. Különben kérdem, mi ok lehet a titkolódzásra? S vajon mi hihetünk-e mást, kik a közülünk elragadottat nemcsak ismertük, de szerettük és becsültük is. Én legalább e nyilatkozással tartozom ... Két évig voltam tanúja különösen az ifjú Tormásy teremtő erejű, hatalmas lelke fejlődésének, s vétekre magyarázható balfogásokat soha még képzeletében megvillanni sem sejdíthettem, hacsak nem vétek az, hogy az adózó nép sorsa iránti törvényszerű, józan javítás emberszerető, meleg keblének bálványideája volt... A kormánynak ezen lépései.. . aggódást és elégedetlenséget szülnek,... s a szuronyok villogásai között néma fohászokba süllyesztett nemzetet a tűrés keserves állására szorítják. Én ezen indulatok kitörésénél, melyek annyi trónusokat döntenek, s annyi ártatlan polgári vérrel szoknak csillapulni, sem a kormánynak, sem a béke áldásai után sóvárgó polgárnak rettentőbb ellenséget nem képzelhetek." Ezért Szombathelyi azt javasolja, hogy a megye feliratban kérje a kormánytól kérése teljesítését. „Jaj a kormánynak is, ha azon meggyőződésnek kellene epedésinket tetézni, hogy a nemzetnek magán segíteni nincs törvényes eszköze." Javaslatát elfogadták.

21 Tormásyt, aki ellen az volt a vád, hogy a fennálló rend, a királyság ellen lázított, másfél évre ítélték, amit Budán ki is töltött. Kiszabadulása után hazatért szüleihez. Megbízhatónak látszó szájhagyomány szerint Tormásy Jánost kiszabadulása után néhány hónappal Kossuth Lajos meglátogatta Gyulán. Két napig volt a Tormásy család vendége. A 80-as években ő maga említette Oláh György gyulai ügyvédnek Torinóban, hogy „voltam egyszer Gyulán Tormásynál."

22 367