Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN - 3. A Törvényhatósági Tudósítások - 4. Tormásy János elhurcoltatása (1836)

„az anyanyelvnek folyamatba való hozása törvénybe hozattatott, azért ezen megye rendéi is a magyar nyelvnek behozását és állandó folyamatba tételét ezennel rendelik... Mindenféle akármi néven nevezendő állapotok (ügyek), amelyek hivatalból folytathatnak, ezentúl magyar nyelven tétessenek."

13 Zökkenő még ezután is volt. Vidovich György maradi gondolkozású alispán indítványára 1817-ben, miután a rendek is szükségesnek látták, hogy a latin nyelv gyakorlása el ne hanyagoltassék, tehát annak használata a megyei törvényszék polgári osztályánál újból visszaállíttatott.

14 Erre vonatkozólag azonban a rendek a megye 1826. április 11-i közgyűlésén a következő határozatot hozták: „Meghagyatik,... hogy ezentúl mint (mind) a polgári pereknek jegyzőkönyvei és hozandó ítéletek, mint pedig a helytartótanácsi felírások és egyéb levelezések (:ide nem értvén őfelségéhez teendő felírásokat:) csupáncsak magyar nyelven tétessenek fel.. ."

15 Az ellenzéki szellem megerősödésével 1838-ban visszaküldték a gyulai tímárok német nyelvű céhleveiét, sőt az országgyűlésen alkotott törvényeket is, mert azok nem magyarul voltak nyomtatva.

16 3. A Törvényhatósági Tudósítások Amikor Békés megye rendéi Kossuth Lajos panaszos leveléből arról értesültek, hogy a Kossuth szerkesztette Törvényhatósági Tudósításokat Zlinszky János Pest megyei főszolgabíró betiltotta, ez ügyben 1836. június 21-1 közgyűlésükből megkeresték Pest megyét: „Több nemes megyék táblabírája, Kossuth Lajosnak hozzánk is eljutott azon panasza, miképpen az volt országgyűlés folyamatjárói „Országgyűlési Tudósítások" című s felsőbbség tudtával írott levelezéseinek most már „Törvényhatósági Tudósítások" nevezet alatt való folytatásától Nagyságtok, Kegyelmetek főszolgabírájok, Zlinszky János által eltiltatott, figyelmünket annál méltábban magára vonta, minthogy ezen még eddigelő semmi törvény által nem tiltatott külön s nem tilalmas tárgyakrólí levelezések szabad folytatásában való akadályoztatása nemcsak minden magyarnak alkotmány biztosította természetes és polgári jogainak szabad gyakorlatában való korlátoltatását, hanem amennyiben azáltal a megyei közérdekű tanácskozásoknak nyilvánossá lehető tétele is akadályozni céloztatik, szinte alkotvány szabta nemzeti jogokat is sértetni szemléljük ... Teljes bizodalma barátsággal kérjük is Nagyságtok, Kegyelmeteket, hogy ezen mind a panaszos egyes személyére, mind pedig nemzetünkre is kiható sérelemnek törvényes orvosoltatását eszközölni s reménylett sikeréről való tudósításokkal bennünket is megnyugtatni méltóztassanak."

17 4. Tormássy János elhur coltatás a (1836) A megye rendéinek az 1836. június 20-án folytatólag tartott közgyűlésén más sérelemmel is kellett foglalkozniuk: „Előterjesztetett ezúttal, miként legközelebb a hazában köztudomás szerint több elfogattatások történvén, jelesül a megye kebelében is Gyulán nemes Tormásy János a lefolyt május 22-ének éjjelén katonai erővel a polgári hatóság minden tudta és befolyása nélkül elfogattatott, bilincsre tétetve, katonai őrizet alatt a megye kebeléből titkon kivitetett, és máiglan is még valahol lezáratva tartatik.. ."

18 A megye június 24-i közgyűlésén a békési járás főszolgabírája is csak annyit tudott jelenteni, hogy „az Fluch nevű királyi ügyvédnek vezetése alatt a gyulai hadfogadó 366