Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN - 3. A Törvényhatósági Tudósítások - 4. Tormásy János elhurcoltatása (1836)

„az anyanyelvnek folyamatba való hozása törvénybe hozattatott, azért ezen megye rendéi is a magyar nyelvnek behozását és állandó folyamatba tételét ezennel rendelik... Mindenféle akármi néven nevezendő állapotok (ügyek), amelyek hivatalból folytathat­nak, ezentúl magyar nyelven tétessenek." 13 Zökkenő még ezután is volt. Vidovich György maradi gondolkozású alispán in­dítványára 1817-ben, miután a rendek is szükségesnek látták, hogy a latin nyelv gya­korlása el ne hanyagoltassék, tehát annak használata a megyei törvényszék polgári osztályánál újból visszaállíttatott. 14 Erre vonatkozólag azonban a rendek a megye 1826. április 11-i közgyűlésén a következő határozatot hozták: „Meghagyatik,... hogy ezentúl mint (mind) a polgári pereknek jegyzőkönyvei és hozandó ítéletek, mint pedig a helytartótanácsi felírások és egyéb levelezések (:ide nem értvén őfelségéhez teendő felírásokat:) csupáncsak magyar nyelven tétessenek fel.. ." 15 Az ellenzéki szellem megerősödésével 1838-ban visszaküldték a gyulai tímárok német nyelvű céhleveiét, sőt az országgyűlésen alkotott törvényeket is, mert azok nem magyarul voltak nyomtatva. 16 3. A Törvényhatósági Tudósítások Amikor Békés megye rendéi Kossuth Lajos panaszos leveléből arról értesültek, hogy a Kossuth szerkesztette Törvényhatósági Tudósításokat Zlinszky János Pest me­gyei főszolgabíró betiltotta, ez ügyben 1836. június 21-1 közgyűlésükből megkeresték Pest megyét: „Több nemes megyék táblabírája, Kossuth Lajosnak hozzánk is eljutott azon panasza, miképpen az volt országgyűlés folyamatjárói „Országgyűlési Tudósítá­sok" című s felsőbbség tudtával írott levelezéseinek most már „Törvényhatósági Tu­dósítások" nevezet alatt való folytatásától Nagyságtok, Kegyelmetek főszolgabírájok, Zlinszky János által eltiltatott, figyelmünket annál méltábban magára vonta, minthogy ezen még eddigelő semmi törvény által nem tiltatott külön s nem tilalmas tárgyakrólí levelezések szabad folytatásában való akadályoztatása nemcsak minden magyarnak al­kotmány biztosította természetes és polgári jogainak szabad gyakorlatában való korlá­toltatását, hanem amennyiben azáltal a megyei közérdekű tanácskozásoknak nyilvá­nossá lehető tétele is akadályozni céloztatik, szinte alkotvány szabta nemzeti jogokat is sértetni szemléljük ... Teljes bizodalma barátsággal kérjük is Nagyságtok, Kegyelmeteket, hogy ezen mind a panaszos egyes személyére, mind pedig nemzetünkre is kiható sérelemnek tör­vényes orvosoltatását eszközölni s reménylett sikeréről való tudósításokkal bennünket is megnyugtatni méltóztassanak." 17 4. Tormássy János elhur coltatás a (1836) A megye rendéinek az 1836. június 20-án folytatólag tartott közgyűlésén más sérelemmel is kellett foglalkozniuk: „Előterjesztetett ezúttal, miként legközelebb a ha­zában köztudomás szerint több elfogattatások történvén, jelesül a megye kebelében is Gyulán nemes Tormásy János a lefolyt május 22-ének éjjelén katonai erővel a polgári hatóság minden tudta és befolyása nélkül elfogattatott, bilincsre tétetve, katonai őrizet alatt a megye kebeléből titkon kivitetett, és máiglan is még valahol lezáratva tar­tatik.. ." 18 A megye június 24-i közgyűlésén a békési járás főszolgabírája is csak annyit tu­dott jelenteni, hogy „az Fluch nevű királyi ügyvédnek vezetése alatt a gyulai hadfogadó 366

Next

/
Thumbnails
Contents