Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXV. KÖZEGÉSZSÉGÜGY - 5. Az ispotálytól a kórházig - a) Az ispotályok - b) A gyulai kórház

5. Az ispotálytól a kórházig a) Az ispotályok Az elesett, főleg az elaggott és beteges szegények ellátására és ápolására egyes helységekben szegényházak (szegényeket ápoló házak), úgynevezett ispotályok létesültek. Ezeket a múlt század első felében kórháznak is kezdték nevezni. A gyulai ispitály. Első adatunk a gyulai ispitályra vonatkozik. A gyulai csizmadiacéh 1757. évi privilégiumának 8. artikulusa (cikkelye) szerint azokat a csizmákat, melyeket görögök vagy románok vásáron kívül megintés után is árultak, tőlük a gyulai ispitály számára elkobozzták.

90 Az endrődi ispotály. Vida Imre gyulai uradalmi prefektus 1803. augusztus 20-án kelt végrendelete 2. pontjában 32 000 forintot hagyott „egy szegény katolikusok ispotályának felállítására ... Endrőd helységébe ... úgy, hogy mind az asszonyoknak*, mind a férj fiaknak, mind a betegeknek külöm-külöm alkalmatos szoba építtessen, .. Annyi férj fiú, amennyi asszony... ezen nemes Békés vármegyének katolikus szegényei közül vétessen bé, akinek ülendő öltözet, tartás és házirend a méltóságos nagyváradi püspöknek helybenhagyásával szabattasson ki. . ." A megye a végrendeletet Vida Imre halála után 1808. március 14-én iktatta jegyzőkönyvébe.

91 „Az intézet részére 1844. évben Endrődön egy ház szereztetvén, abban az endrődi római katolikus szegények az ... évenként kiadatni szokott mintegy 700 ezüstforintból segédeim eztetnek .. ,"

92 Az orosházi „kórház". Az orosházi „kórházról" Balassa Pál 1844-ben ezt írja: „Van Orosházán hórház is ... E kegyes intézet alapítója volt néhai wartembergi gróf Waldstein Erzsébet,... ki már l§09-ben 482 Ft-nyi(!) kegyes adományozással alapját veté meg e jótékony intézetnek. Az 1811. március 15-én történt pénzbecsleszállítással csökkent ugyan az alapítvány is, de a helység előjárósága buzgólkodása által 1822-ben közköltségen a szegények számukra egy külön lak vétetett, és így a kórház megalapíttatott. Ápoló menedéket talál Orosháza kórházában minden ügyefogyott, szegény és sínylő beteg vallás- és nyelvkülönbség nélkül.. ,"

93 b) A gyulai kórház^ A mezőberényi bírák egy őrült legény ügyében jelentést tettek Rigler Zsigmond megyei orvosnak, és tanácsát kérték, hogy a legénnyel mitévők legyenek. A főorvos 1807. január 9-én ezt a választ adta: „Itten Gyulán semmi ispotály nincsen. Volt ugyan a tűz (1801) előtt a vármegyei kirurgus úrnál egy különös (külön) épület, az interveniens betegekre hagyott, de azt a tűz elemésztette, a tűz után pedig nem restauráltatott (nem állíttatott helyre). Bár volna ispotályunk a sok megőrült, megvakult, nehéznyavalyátul töretett emberek számára!"

943 Az 1828. januári megyei közgyűlésen Vidovich György első alispán indítványt tett egy szegény betegek részére való intézet létesítésére. Az intézet eszerint voltaképpen ispotály lett volna, később azonban állandóan kórházról beszélek. Az indítvány így hangzott: „E nemes megyében az olyatén szegények s ügyefogyottak s betegségben úton-útfélen sínlődők részére még eddig semmi intézet nincsen felállítva, ahhoz képest előadván nagyságos konsiliárius (kir. tanácsos) Vidovich György úr a megyebéli rendeknek, hogy a többi nemes vármegyék példájára (Gyulán) egy különös intézet légyen, mely szerént az avégett adandó oblátumokra (felajánlott adományokra) feljegyezve készíttessen extraktus (kivonat, jegyzék), kiktől mi sommá pénz bekerült, s a városban annak beszedésére esküdtember rendeltessen, aki a pénzt tekintetes táblabíró Sztachó János úrnak extraktusképpen adja által, s arra jelentés tétettessen."

95 360