Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXV. KÖZEGÉSZSÉGÜGY - 4. Betegségek, járványok - d) A himlő

bal vélekedést kiirtani igen nehéz, sőt majd lehetetlen. Csak azzal áll a köznép elő annak, aki a himlő beoltását javasolja: »Lám énbelém sem oltották az himlőt, mégis megmaradtam. Talán éppen úgy halna meg a gyermekem, hogyha a himlőt beleoltatnám. Jobb azt csak a természetre hagyni, úgyis megtartja az Isten, akit akar, aki pedig meghal, az Isten akaratja volt, úgy tetszett az Istennek.-.-.« Juha, ökre, szamara vagy lova megbetegszik a szegény embernek, lót-fut, míg orvasra s or vasságra talál, nem bízza a természetre. Tulajdon gyermeke megbetegszik, ezt már a természetre bízza, s öszvedugott kezekkel szemléli ártatlan magzatját sénlődni s végtére megemésztődni.. . Akinek annakokáért vagyon esztendősnél idősebb gyermeke, jelentse magát orvas Rigler Zsigmond őkegyelménél, ki is ebbéli kötelességét híven és szorgalmatosan fogja teljesíteni."

81 Rigler fáradhatatlanul végezte felvilágosító és meggyőző munkáját. 1802. február 9-i körlevelében részletesen tájékoztatta a lakosságot a himlőoltás megkezdéséről: „(Az) oltalmazó tehénhimlőknek megbecsülhetetlen hasznát ezen tekintetes, nemes vármegye általlátván, engemet úgymint ezen tekintetes, nemes vármegye első orvosát a pesti universitáshoz (egyetemhez) közönséges (köz-)költségen mind ezen beoltásnak megtanulása végett, mind ezen tehénhimlő matériájának megszerzése és elhozattatása végett felküldeni méltóztatott... Azolta ezen oltalmazó himlőnek beoltását Gyulán és annak vidékén szerencsésen gyakorlottam, és legelőször is tiszteletes Juhász István gyulai reformáta eklézsia(i) prédikátor úr három, és azután több más urak és gazdák gyermekeibe beoltottam szerencsésen .. .'

,82 Az itt megindult eredményes munkát ismerte el a helytartótanács az 1804. március 13-i rendeletével, amelyben az ország főorvosa javaslatára a himlőoltás országos tervében a hat oltóanyag-raktár egyikéül Gyulát jelölte meg: „Hírül adatik, hogy mivel tapasztaltatott, mely hasznos légyen a tehénhimlőnek beoltása, az ország protomedikusa (főorvosa) kidolgozott egy plánumot, mely szerént az az egész országban elterjedhetne, s mely ilyenforma értelmű: Ezeket az helyeket úgymint Budát, Pestet, Pozsonyt, Zágrábot, Kassát és Gyulát nevezte ki, hol a tehénhimlő letétetődjön."

83 Tormássy Lajos főorvos 1814. július 31-i levelében még deressel fenyegette azokat a szülőket, akik nem akarták gyermeküket beoltatni: „Aki nem akarja olta(t)ni, elvevődik a gyermeke, erővel béoltódik, az apjának a fenekére pedig az utca közepén 25 pálca vágódik, a neve a templomban három vasárnap kipublikálódik (kihlrdetődik)."8* Három évtizedes munka után a megye 1832-ben elrendelhette, hogy a himlővel be nem oltott gyermeket sem iskolába, sem mesterségre nem lehet felvenni.

85 A Békés megyei himlőoltás negyven éve (1802-1842) A negyven év eredményeiről Tormássy Lajos megyei főorvos 1843. augusztus 8-án a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók temesvári nagygyűlésén számolt be. Beszámolóját Temes vármegye kinyomatta, s a „Tekintetes nemes Békés vármegye kebelébe kezdettől fogva egész a múlt év végéig végbevitt mentőhimlőoltásnak summázott, lajstromos előadása..." című nyomtatvány egy-egy példányát 1844. szeptember 11-én megküldötte a megyéknek. Tormássy beszámolója szerint „(Rigler) főorvos 1802. esztendőbeli) januárius... 29-én itt Gyulán elkezdette az oltást, s azt élte fogytáig (1811 végéig) ... folytatta, beoltódván 10 esztendő alatt 17 364 kisdedek, vagyis évente átlag 1736 gyermek .. . 1813. év tavaszán friss anyagot szerezvén Pestről, alólírt (Tormássy Lajos) újra felélesztette az elaludt munkát, s azolta szakadatlanul .. . beoltódván a közelebb lefolyt 30 évek alatt 103 468 vagyis évente 3449 gyermek."

86 358