Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXV. KÖZEGÉSZSÉGÜGY - 3. A boszorkányoktól az orvosokig - c) A hóhér gyógyít - d) A bábaasszonyok - e) Borbélyok és kirurgusok

Tessedik Sámuel szerint még 1784-ben is a javasokban volt csak bizalma az együgyű parasztembernek. „(Betegség esetén) lót-fut a javosokhoz, reáolvasókhoz, hóhérokhoz és kenyő-fenyő vénasszonyokhoz. Az útonálló haramiák és nyilvánvaló gyilkosok ingyen sem követnek el oly iszonyú károkat, mint ezek a kenyő-fenyő javo6ok okoznak főképpen a parasztok között."

29 c) A hóhér gyógyít A hóhér (a „mester") is foglalkozott gyógyítással, ö is tudott tanácsot adni, hogy hogyan tudhassák meg, hogy ki rontotta meg a beteget. Egy 1722. évi tanúkihallgatás során egy tanú arról is tudott, hogy „Névery Pálné asszonyom nehéz nyavalya ellen való orvosságért György mesterhez (a gyulai hóhérhoz) járt."

30 Tehenes Nagy Istvánné asszony boszorkányperében a 28 éves Makra Istvánné 1757. április 27-én azt vallja, hogy „már tizenöt hete, miolta sem éjjele, sem nappala, semmi nyugovása nincsen; e mái napig is nem lett volna, ha a gyulai mester kezébe nem adta volna magát a tanú."

31 - Ugyanabban a perben a 27 éves Kovács András azt vallotta, hogy Tehenes Nagyné kevés sütni való sót kért tőlük, de nem tudtak adni. „Hogy az vénasszony haraggal az háztuí elmene, mintegy két óra múlva a gyermek mindjárt rosszul lett.. . Nagy kínját a gyermeknek nem szenvedhetvén, folyamodott a tanú (a) gyulai mesterhez, aki mikor meglátta a gyermeket, mindjárt azt mondotta, hogy az a vénasszony rontotta el, mindván, hogy a szíve körül való részit öszvemarcingolta volna. Ezután, mint a tanú hallja, a vénasszony ingvállábul egy darabbal orvosolta a mester, de minthogy nagyon el volt rontva a gyermek. Gyulárul hazahozván, másnap meg is holt."

32 d) A bábaasszonyok A 18. század első felében sok bába maga is foglalkozott kuruzslással, sőt a boszorkányság gyanújával perbe fogott asszonyok között is több bába volt. Józsa István megyei orvos a bábák körül is rendet akart teremteni. 1785. május 1-i körlevelében ezt írta a részeges bábákról: „Büntetésre s egyszersmind hivataljoktól való megfosztatásra ítéltettek mindazon bábák is, akik a józan élettül végbúcsút vévén, a szülő asszonyok körül bevett fertelmes borozás és pálinkázásnak szokásában továbbra is megmaradnak, nemcsak, hanem sőt a szegény szülőket vagy gyermekágyasokat is hasonló dobzódásra ingerlik. Ugyanis vajon minemű segedelmet várhat egy bajlódó asszony az ilyen hebegő, torkáig részeg, eszeveszett disznóhoz hasonló bábától?"

33 Józsa már 1784. május 28-i kurrensében felhívta a bírákat, hogy a kiöregedett bábák helyére „olyas bábákat szerezzenek, amelyek ifjú özvegyek légyenek, mert ezek a praejudiciumoktul (előítéletektől) szabadabbak, az oktatást könnyebben felveszik és megtartják, a dolgot inkább győzik, több ideig bábáskodhatnak, és így a hosszas tapasztalásbul is jobban beletanulnak. Ha lehet, olvasni tudjanak, hogy így nyelvekhez alkalmaztatott bábakönyveket nékiek idővel szerezhessek. Emellett józan, szelíd, jó erkölcsű személyek legyenek."

34 A Békés megyei bábaképzésre első adatunk 1787. júliusából van. Minden bábának Szarvason egyhetes tanfolyamon kellett részt vennie, melyet az ottani megyei borbély vezetett.

35 Az 1723. szeptember 6-án megválasztott tisztikarban még nem volt kirurgus (sebész), de hóhér már igen évi 50 Ft fizetéssel.

36 1727-ben már sebésze is volt a megyének évi 25 Ft fizetéssel.

37 A megyei alkalmazottak 1748 végi jegyzékében a sebészéj Borbélyok és kirurgusok 351