Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIV. KÖLTŐK ÉS MŰVÉSZEK - 1. Petőfi Sándor Békés megyében - b) 1843 szeptember végén Mezőberényben és Gyulán

jának nagytermében volt felállítva, nem volt éppen oly nagy hiány, mert az ott időzök egy része begyűlt az előadásra. Emlékezetes napja volt Mezőberényben Petőfinek még az, melyen a szőlőben levő halom alatti uradalmi pincét, Wenckheim bárók tulajdonát meglátogattuk. Ez középen egy tágas rotundából keresztbe kisugárzó négy hatalmas ágból álló helység (helyiség), s a kerti dézsmaboroktól kezdve a legfinomabb francia borokig bőven el volt látva. A pintér, ki egyszersmind a pince felügyelője volt, joviális ember, lopótökkel kezében sorra kóstoltatta velünk a borokat, oly ravaszul vegyítve, hogy midőn a szabad légre kikerültünk, a világot köd takarta előttünk, s kénytelenek voltunk a présházban bevárni annak eloszlását... Petőfi múzsája Mezőberényben sem pihent. Több költeményt írt itt, de ő önművei iránt is szigorú volt, s azok közül csakis a K. Vilmos barátomhoz címűt vette föl összes versei kiadásába. Mikor ennek megírásába kezdett, e szavakat intézte hozzám: - Ma meg akarom örökíteni elveszett barátom emlékét. Az iskolai szünidők határideje közeledett már, s Petőfi Pápára menetele előtt még szüleit is meg akarta látogatni, s Mezőberényben tovább nem maradhatott."Mezőberényi tartózkodása alatt Petőfi két költeményt írt, a K Vilmos barátomhoz és a Járnak, kelnek sokan zöld erőben címűt.

3 ]árnak, kelnek sokan zöld erdőben... Járnak, kelnek sokan zöld erdőben; Vagyon a nap épen lemenőben, Rózsákat fest utolsó sugara Dombtetőre, lombok sudarára. De veszik ők mind ezt csekélyebbnek, Semhogy rajta megörvendezzenek; Párosult két vadgalamb bugása Ebben fakad örömök forrása. Járok, kelek én is zöld erdőben. Nap lementén van gyönyörűségem, Nap lementén, nap piros sugarán, Amint játszik a lombok sudarán. Csak ne volna galambok bugása Ebben fakad bánatom forrása; Mert ha látom szép páros voltokat, Megsiratnom kell árva magamat. b) 1843 szeptember végén Mezőberényben és Gyulán Orlay erről 1879-ben ezt írta: „Én már három hete lehettem Mezőberényben, midőn Petőfi, most az egyszer fogadott kocsin, egy nagy, újdonatúj ládával nálam megjelent. A láda tele volt trikó és más színpadi öltözettel, könyvek és írott szerepekkel. A Külföldi Regénytár mellett szerzett kevés pénzét jobbára színészi fölszerelésre használta. Szívesen látott vendégem egy hétig időzött nálam. Neve már akkor a lapokat olvasó vidéki közönség előtt is ismeretes volt, s így a már említett mezőberényi lelkes jegyző (Bonyhay Benjámin) is költészete iránti becsülésből megvendégelte. Berándultunk a megye székhelyére, Gyulára is, hol őt Sziget ostroma idején a török ellen Kerecsényi László által gyáván védett vár romjai nagyon érdekelték. Berényből egy rokonom és Tessedik Lajos mérnök (földmérő, Tessedik Sámuel unokája) 340