Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 9. Kaszinók Békés megyében - a) Az orosházi kaszinó (1839) - b) A Békés megyei Kaszinó rendszabálya (1841) - c) A békéscsabai kaszinó (1842)

a) Az orosházi kaszinó (1839) Balassa Pál ezt írja 1844-ben: „1839-ben kaszinó is létesült itt ily alapelvvel, hogy minden becsületes magaviseletű ember tagja lehessen. Könyvtára már több száz könyveket bír, részvényes tagjai 43-an vannak."

68 A tagfelvétel körüli zavarokról a Pesti Hírlap 1841-ben azt írja, hogy három uradalmi tiszt „kötelességének tartván az egyesület java feletti ellenőrködést, hatalmas szót emelt, s a társulatot - mivel becsületes zsidót fogadott kebelébe - torkára forrandó veszedelmére sértő gúnyszavakkal figyelmezteté Okoskodásunknak ez volt a sarka: Nem kell az alapszabályokat értelmükön túl csigázni, mert könnyen jöhetne valaki azon ferde következetlenségbe, mintha a becsületes paraszt is lehetne az orosházi kaszinó tagja." A zsidó haszonbérlő végül visszavonta felvételi kérelmét, és részvényét a helybeli kórház javára ajánlotta fel. A három gazdatiszt pedig dacból kilépett a kaszinóból.

69 b) A Békés megyei Kaszinó rendszabályai (1841) Részletek az 1841 november 1-én kelt rendszabályokból: „1. A Békés megyei Kaszinónak tagja lehet bármely renden lévő, jó erkölcsi s illendő magaviseletéről ismert férjfiú. 2. A részvényt (tagdíjat) minden év elején az egyesület állapotjához képest a közgyűlés állapítja meg, s ez esztendőre személy szerént a gyulaiakra nézve 8, a vidékiekre nézve pedig 4 pengőforintokba állapíttatik meg, befizetésére pedig folyó év november 1. napja tűzetik ki. Részvényes tagok családjának a kaszinóban minden fizetés nélkül szabad bemenetel engedtetik. 15. A kaszinóba nemes viseletű idegent bevezetni minden tagnak joga van. A bevezetett idegen a maga nevét az evégre készülendő jegyzőkönyvbe a bevezető jelenlétében, ki a bevezetés napját fogja feljegyezni, beírni tartozik. Az ily idegennek a kaszinóba 6 napi szabad bemenetele van. 16. Idegeneknek a megyén kívül lakók tartatnak. 19. Az olvasószobában dohányozni szabad nem lészen. Az újságokat olvasás végett a társalgási szobákban is szabad lészen kivinni, úgy azonban, hogy olvasás után az, olvasószobába kiki azokat visszavigye. Egyébiránt a könyvek megszereztetésök után csak egy negyedév múlva, mikor már beköttetnek, adatnak ki a helybelieknek 8, a vidékieknek pedig 14 napra, Ki ezen időhatárra a kivitt könyvet vagy hírlapot beadni elmulasztja,... kivihetési jogát (elveszti), úgyszinte az is, ki a kezére bízott könyvet tetemesen elszaggatja vagy mocskolja, mely esetben a kár visszapótlása is kívántatni fog. Mindezekre nézve pedig a levéltárnok fel fog ügyelni, ki annál fogva a reábízott könyveket és hírlapokat rendben tartani, a könyvtárból kivett könyvnek címét a kivevő" nevével s napszámmal együtt egy külön könyvbe feljegyezni, az újságokat új számok jöttével elzárni tartozik. 20. Az uraikat váró szolgák a társaság szobáiban benn nem maradhatnak. 21. Ebet vagy más állatot a kaszinóba vinni nem szabad. 22. A törvény által tiltott játékok a társaság szobáiban is tiltva vágynak. 23. A zenéztetés csak úgy engedtetik meg, ha abban minden jelenlevők megegyeznek . . ."™ c) A békéscsabai kaszinó (1842) Békéscsabán részvényes alapon 1842-ben létesült kaszinó.

71 1843-ban Haan Lajos kaszinói jegyző az alábbi levélben tájékoztatta Mezőberény „nemeskeblű hölgyeit" a november 2-ára tervezett táncvigalomról: „Városunknak mindinkább növekvő mível338