Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - I. BÉKÉS VÁRMEGYE FÖLDRAJZA - 3. Békés megye éghajlata - a) Aszályos évek - b) Forgószelek - c) Jégverések - d) Fergetegek, hóviharok

1788-ban csak a gyulai uradalomban 111 860 (1200 négyszögöles) holdat foglaltak el a mocsarak. Még a múlt század elején is a gyulai kastélytól egyenes irányban hajózhattak a ládányi Kastélyig. Hasonlóan ír 1839-ben Fényes Elek is Szarvasról: „A határ laposabb részét a víz gyakran járja, úgyhogy némelykor Túrig (Mezőtúrig) csónakon lehet menni."

4 3. A megye éghajlata A 18. században a Körösök vidékén szinte évről évre ismétlődő árvizek miatt nyáron hatalmas vízfelületek párologtak, a megye délnyugati felében viszont fátlan pusztákon forrósodott a levegő. A megye időjárása a mainál szélsőségesebb volt. Télen nagy havazások, havas fergetegek, csikorgó hideg, nyáron rendkívüli szárazságok, jégesők, hatalmas forgószelek jellemezték a megye éghajlatát. A mocsarak lassú visszaszorítása, vízlevezető árkok ásása, a legelők feltörése, a lassan meginduló fásítás következtében az éghajlat fokozatosan némileg enyhébbé vált. a) Aszályos évek 1768-ban a rendkívüli aszály miatt jóformán semmi sem termett a megyében. A lakosok lovaikat, szarvasmarháikat Bihar megyébe és a Bánátba voltak kénytelenek hajtani, hogy éhen ne vesszenek.

5 Egy 1834. november 26-i körlevélben ezt olvassuk a nagy szárazságról: „A közelebb múlt nyáron tapasztalt, rendkívüli nagy szárazság.. . miatt a nyomorult barmok kenteiének lévén sok helyeken a megaszott füvet tövestül, földestül együtt harapdálni, s arra iszapos, bűzhödt vizet inni."

fi b) Forgószelek Az 1811. szeptemberi nagy békési forgószélről ez olvasható a megye közgyűlési jegyzőkönyvében: „E folyó hónapnak 11-én 4 és 5 óra között Békés városát oly sebes és. dühösködő forgószél vette körül, hogy minden templomokat, tornyokat, a megyének katonai és magistratuális (megyei tisztviselői) kvártélyházait annyira megbontotta, hogy azokba a további lakás félelmes. Fedeleiket helyéből egészen kimozdította,... több lakosok házainak fedelét is egészen levette és összetörte."

7 c) Jégverések Petik Ambrus már 1784-ben megemlékszik arról a 18. századi nagy jéglöl, mely a gyulai szőlőskertek: minden termését elpusztította: „Vagyon a magyarvárosi hídon kívül (a mai Április 4. téren) egy szép kápolna... Szent Donát (a szőlőskertek védőszentje) tisztességére az egész várostól a jég ellen fogadásból tartani szokott egész napi ünnepen processió (búcsújáró felvonulás) és énekes szent mise tartatik azon kápolnában, hogy ezen város határit a jégeső kártételétől a népnek buzgó könyörgése által megoltalmazni méltóztassék a felséges Űrísten."

8 Ecsedy Gábor szerint „hajdanában szeptember hónapnak; 5. napján itten Gyulán egy iszonyú jégeső a szőlőtermést semmivé tette,... azoltától fogva pünköstinnepnek keddi napján műid a három itten levő eklézsiák inmepet tartanak."

9 Scherer szerint 1760. szeptember 5-én volt a pusztító jégverés.

40 d) Fergetegek, hóviharak A vármegye 1816. február 16-i közigyűlésének jegyzökönyve szerint az árvizek okozta „nyomorúságokat megtetézte a 29. januáriusi (az 1816. január 29-i), emberek emlékezetét felyülhaladó, képtelen nagy téli fergeteg, mely mindennemű lábasjószá32