Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 2. Írástudatlanság - 3. A gyomai kisdedóvó intézet (1839)

mélységű volt, őtet belehajítván, a földet kezdték ráhúzni, hogy odatemessék, de ekkor is feltalálta magát Csuba, a sűrűen reáhányt föld alól ekképpen kiáltozott az embereknek : - No, most vagytok emberek! Eddig is így kellett volna vélem bánni, s lett volna elég pénz. Hagyjatok békét nékem, lesz hétfün elég pénz. Eddig is mutattam volna, de attól féltem, hogy a sárkányok megölnek. Most pedig már látom, hogy mindegy akár tiáltalatok, akár a sárkányok által veszek el. Még így talán jobb lesz, ha nektek pénzt mutatok, mert áldást mondatok (mondtok) utánam. Már nem bánom, inkább a sárkányoknak engedem magam megölni. Ezen beszédinek engedvén az ásósok, a gödörből kihúzták, hazavitték, jól tartották, s terminált (a kitűzött) hétfün ismét véle kimenvén, vélek vasvillákat vitetett, hogy majd őrá sok bikák fognak menni, ha az pénzt ássák, de ne féljenek, csak aggassák a bikák tökeinek a vasvillákat, eltágulnak rólok. Ezt meg is cselekedték, de az ásás közben semmi rajok nem ment. Innen tehát Csuba új mesterséget gondolt, és azt mondja nékik: - Bocsássanak engem kentek szabadon, mert meg kell a sárkányokkal elsőbb vívnom, azután lesz meg a pénz. Aminthogy el is bocsátották, s magába visszakerült. Ezután ismét próbálták a harc után is áskálni, de semmi haszonra. Akkor ismét azt mondotta, hogy a fidélibus kassának három forint híja van. Míg azt meg nem adnák az ásósok, addig pénzt nem lelnének. Ezt is megadták, s véle meg is itták, de csakugyan semmit sem találtak."

18 2. Írástudatlanság A megye 20 községéből 1778. januárjában beérkezett jelentések alatt az elöljárók neve olvasható. A 20 bíró (főbíró) közül 12 sajátkezűleg írta alá a jelentést, nyolcan még a nevüket sem tudták leírni. A 20 törvénybíró közül kilenc csak keresztet rajzolt neve helyett. A 180 esküdt közül 104 nem tudta a nevét leírni, de a 76 aláírás közül is többön látszik, hogy az illető a nevén kívül aligha tudott mást leírni.

19 Vidovich György alispán 1813. december 14-i körlevelében ezt írja az írástudatlan strázsákról: „Az őrálló gunyhóhoz kirendelt strázsák mint írást nem tudók az utazók által könnyen reászedettethetnek, akárminő írással passus gyanánt megelégesznek."

20 3. A gyomai kisdedóvó intézet (1839) Wodianer Samu, Wodianerné nemes Ullmann Franciska meghatalmazóttia 1839. áprilisában bejelentette a megyének, hogy Gyomán kisdedóvó intézetet állít fel: „Tekintetes, Nemes Vármegye! Nagyobb városokban látott kisdedóvó intézetek, melyekben a kisdedeknek mind lelki, mind testi tehetségeik játszva nem kis mértékben kifejlődnek, és ezáltal ahelyett, hogy gyenge korokat tunyaságban elvesztegessék, már jókor a rendhez, tanuláshoz és dologhoz minden erőltetés nélkül játszva hozzászokván, azokhoz kedvet kapnak, miáltal, mivel is a hazának sok tekintetben nem kis haszon háromlik, bennem azon részvételt gerjesztették, hogy én magamban eltökélem azoknak mintájára egy kisdedóvó intézetet Gyomán ezen tekintetes, nemes megyében önköltségemen felállítani, a szükséges épületet felépíteni, és azt ezen pályán gyakorlott tanítóval is ellátni. 327