Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXI. KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG - 13. A gonosztevők üldözése - a) A gonosztevők körözése - b) A lakosság rejtegeti az üldözötteket

megismerte a maga igaz jószágát, a lovat az elöljárókkal árestáltatta, s ő maga tanúkért ment. így tett 1786-ban Ribárszki György szarvasi lakos is. „Szolgabíró úr... Ribárszki Györgynek három tanúit előre jól megintette, hogy megvizsgálnák jól a lovat, és a dolgot jól meggondolván,... a lónak fülét, farkát és serényét megfogattatván vélek, bocsajtotta őket hitek letételére, és megesküvések után úgy adta által Ribárszkinak a lovat."

58 23. A gonosztevők üldözése^ a) A gonosztevők körözése A vasárnapi és ünnepnapi isteni tiszteletek után a templom előtt az elöljáróság valamelyik tagja publikálta (közhírré tette) az újonnan érkezett kurrenseket (körleveleket). A lakosság ezekből a publikációkból tudta meg, hogy kit miért kurrentálnak (köröznek) az urak. A körözöttekkel együtt éreztek, az üldözötteket, ha tudták, segítették és rejtegették. Ezekkel a hirdetésekkel a hatóságok végeredményben éppen ellenkező célt értek el, mint amit elérni szándékoztak. Különös érdeklődés kísérte a betyárok személyleírásának közhírré tételét. 1837ben a következő Veszprém megyei rablókat körözték megyénkben is: „Személyes leírások 1. Milfait Ferenc középtermetű, barna hajú, kevéssé kikent bajuszú, arányos orrú, visel muszkaprémes dolmányt, és veressel eresztett posztó gombos lovagló nadrágot. 2. Sobri Józsi (oldalt: Sobri Jóska) magas termetű, szőke hajú, hosszúkás ábrázatú, tiszta képű, fiatal, kikent, csinos bajuszú."

60 És a népszerű alföldi betyár: „Rúzsa Sándor szegedi, 23 éves, sentenciás (elitélt) rab, vékony sugár (sudár termetű), sovány, tiszta ábrázatú, szökés hajú, olyan szemöldökű, kék szemű, hosszas orrú, bajusza most mohodzík, megszökött a munkáról július 8-án 1837. öszvekötött vasban egy ingben, gatyában."

61 A körözőlevelek természetesen nemcsak a katonaszökevények, szegénylegények, marhatolvajok és haramiák személyleírását tették közhírré, hanem a politikai okokból körözött személyekét is. A budai nádori kancellária 1810 április 6-án megküldte Békés megyének is Bacsányi János körözőlevelét, mely szerint a költő 1809-ben feleségét hátrahagyva Bécsből valósínűleg a francia sereggel távozott. „Személyleírás Bacsányi János, ennekelőtti udvari fogalmazó, 48 éves, katolikus, magyarországi születés, magas termetű, barna ábrázatú, hosszú, arányos orra, fekete szeme, ragyogó fehér foga, csinos, már kissé őszülő, elől elválasztott, hátul pedig szalagba font, fekete haja van, magyar csizmát visel sarkantyúval, sötétkék magyar nadrágot, ugyanolyan színű kaputot és közönséges kerek kalapot, ünneplő vagyis gálaruhául fekete magyar ruhát és háromszögletű kalapot visel, tekintete, valamint egész magatartása is büszke. Felesége Baumberg (Gabriella) Bécsben van."

62 b) A lakosság rejtegeti az üldözötteket Az osztrák örökösödési háború idején (1740-48) ezrekre nőtt a katonaszökevények száma. A katonaszökevényeket a lakosság országszerte segítette. Az 1749. július 8-én kiadott királyi rendelet szerint „kik olyanokat magokhoz befogadnak,, s eltitkolnak, vagy elszökésre alkalmatosságot nyújtanak, büntetendők lesznek ... A büntetések két sorjú rendben vétetődnek: Elsőben: Parasztok, városbeliek, uraság szolgái 300