Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXI. KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG - 12. Gonosztevők - a) Elszaporodtak a gonosztevők - b) Kikből lettek a haramiák?

societatis (a társaság péztárába) valami pénzecskét mindenki hozzon." A társaságban még egy Békés megyei volt, valami Kauer Antal nevű 32 éves gyulai származású ember.

49 c) Katonaszökevények Szorellay János szolgabíró 1743. május 10-i kurrensében ezt írja a katonaszökevényekről: „A szökevény katonákra, akár magyar, akár német regementből légyenek, ennek utána is szorgalmatos vigyázás mindenütt tartattassék, és minden katonától, amely megfogattatik, és Gyulára bevitetik, egy-egy arany fog fizettetni (annak), aki megfogja."

50 Az 1749. július 8-Í királyi rendelet a katonaszökevények büntetéséről így intézkedik: „Az hadseregünktől elszökött és hazabéliek által megfogattatott profúgusoknak (szökevény katonáknak) egynek is feje ne vétessen, hanem azon büntetésnek (megváltoztatásával) ideig való... várbeli munkára fordítani akarjuk." - „Mi a jutalmazást illeti, (az elfogónak) minden gyalog, akár lovas, de ló nélkül való profúgustól 24 forintokat, ha lovastul találtatnának, pedig 40 rénesforintokat adatni akarunk ... Annak pedig, ki a profúgust eltitkolót megjelenti, annak módja szerint 12 forintok fizettetnek."

51 12. Gonosztevők a) Elszaporodtak a gonosztevők Az ínséges és háborús időkben elszaporodtak a tolvajok, haramiák és rablóbandák. A török háború idején, 1788. május 17-én Tomcsányi Kristóf szolgabíró körlevélben figyelmeztette a lakosságot arra, hogy „a Bánátusban az kártevő, élhetetlen (gonosz) haramják bolyongnának, avégett minden utazó, de legfőképp a nagy táborba eleségvivő szekeresek úgy vonómarhájokra, mint pénzecskéjekre jól vigyázzanak."

52 De loptak a dologtalanul henyélő zsellérek, a betyárok, pásztorok és csőszök is. „A csőszök - írja 1784-ben Tessedik Sámuel - gyakorta magok legnagyobb tolvajok, kik nappal vigyáznak, éjtszaka pedig lopnak s ragadoznak."

53 Az egyesült megyék törvényszéke 1788 nyarán megyénkben is kihirdette az alábbi királyi rendeletet: „Azon gonosztévő, aki éjtszakának idején akárminémű tolvajságot követ el, ha mindjárt csak egy dinyét, egy kacsát vagy ezeknél kevesebbet érő jószágot lopna ís el, az olyan tolvaj elkerülhetetlenül öt esztendeig tartó sanyarú rabsággal büntettessen meg, úgy nemkülönben az is, aki más marháját vagy a mezőn lévő nyájtól, nyomásrul csak egy bárányt, malacot vagy egy borjút tolvajképpen elhajtana, hasonlóképpen soha öt esztendőkig tartó rabságnál kevesebbre ne ítéltessen."

54 A megye 1792 januárjában összeíratta a megye területén az utolsó három évben ellopott marhákat, lovakat, juhokat és sertéseket. Az 1789-91. években csak a békési járásban, tehát a fél megyében 56 jármos ökröt, 16 tinót, 41 tehenet, 14 üszőt, 508 hámos lovat, 5 csikót, 21 juhot és 298 sertést loptak el.

55 b) Kikből lettek a haramiák? Az úrbéri és közterhek alatt roskadozó lakosokat bottal, tömlöccel vagy az azzal való fenyegetéssel kényszerítették rá, hogy egészsége, vagyona és jószága kockáztatásával minden kötelességét minden körülmények közt teljesítse. Az igazságtalan és embertelen ítélettől, a katonának adástól való félelem gyakran bujdosókká tette őket. Otilevél híján csak a pásztorok, tolvajok és rablók közösségében találhattak védelmet a persekútorok és pusztai katonák elől. Számukat a tiszttartókkal szembeszegülő job298