Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

A. A KAMARAI KORSZAK (1694—1720) - IX. KÖZEGÉSZSÉGÜGY

IX. KÖZEGÉSZSÉGÜGY A néphit szerint a betegségeket, főleg a váratlanokat rontás okozta. A boszorkányok nemcsak kötni (rontani, veszteni, étetni), hanem oldani is tudnak, értenek a kuruzsláshoz, ráolvasáshoz és az ólomöntéshez is. A betegek máshoz nem fordulhatták segítségért, mert ebben az időben sem orvos, sem felcser, sem kirurgus, sem borbély, de még bába sem volt a megyében, csak nézőasszonyokról történik említés. A boszorkánysággal vádolt Nagy Mátyásné békési asszony bűnperében Kis Mártoa így vallott: „Mikor a feleségem rosszul volt,... hívtam oda (Nagynét), hogy tegyen jót a feleségemmel. Ráolvasott a feleségemre, s olvasás közben hallottam tülle: -Menj, menj a Jerikóba a kütippanra! Annak utána egy ruhába disznógana']t takart, és az ágyunkba tötte. Mihent elment onnét, én kivettem az ágyból." Czira Jánosné vallomása: „Nagy Mátyásnét láttam a házunkban, hogy Kis Máttonné beteg volt, űtet mírte araszával. Mikor pedig az ónját meg akarta önteni, a kanálban megolvadván az ón, (és) vitte volna be a házba, az asszony oly erősen rivalkodott, hogy a Körösön is áthallott, és öten is olykor alig tarthatták meg, úgy félt Nagy Mátyásnétól." 28