Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXI. KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG - 1. A helységek nappali rendje

tatlan népnek kapacitációjára (megnyugtatására) az említett foknak kinyitása elrendeltetett." A rendek azonban április 11-i közgyűlésükön utasították a békési főszolgabírót, hogy a „kis-bárdosi erupciót (kicsapást) azokkal, kiknek panaszára és kívánságára a kivágás eszközöltetett, azonnal betöltesse, és őket... tiltsa el minden nyughatatlanságtól, értésekre adván, hogy a vakmerő fenyegetődzéseket (tevők) ezentúl testi fenyíték alá fognak vettettetni."

18 Az átvágásokat ésszerűen a folyó alsó folyásánál, tehát a Tiszától visszafelé haladva kellett volna kezdeni. Arad 1835-45-ben a Fehér-Köröst Borossebestől Békés megye határáig 49 átvágással jelentékenyen megrövidítette, ezáltal Gyulát 1338-ban, 1844-45-ben a gyorsabban lefelé hömpölygő áradat elöntötte. 1845. december 7-én megalakult a Körös-szabályozási Társulat, melynek osztálymérnökévé Bodoky Károlyt választották. A társulat a teendők megállapítása céljából 1847. szeptember 19-én Széchenyi István elnöklete alatt Körösladányban, majd ez év október 5-én Gyulán ülésezett, a tervek megvalósítását azonban az 1848-49. évi események meggátolták.

19 XXXI. KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG 1. A helységek nappali rendje A megyének 1788-ban a közrend fenntartására tett rendelkezéseit a szolgabírák az alábbi kurrensükben tették közhírré: „A policiának vagyis jó rendnek behozására nézve. A helységeknek minden tizedében szükséges egy policiakommissáriust (rendőrbjíztost) rendelni, kinek alatta lesznek a minden utcában rendelendő utcakapitanyok. Ezek alatt lesznek ismét az minden 10 ház között rendelendő úgynevezett t/tzháZ" gazdák, Ezeknek mindnyáj oknak szoros kötelességekben fog lenni a helyben való tisztaságra, minden rendetlenségeknek eltávoztatására, tűzre, pipára, kéménvek re, tunya, henye dologtalanokra, gazdájukat elhagyó cselédekre, passus nélkül kóborló személyekre, külső koldusokra és több effélékre vigyázni, ti. hogy az helyben semmiféle dög és más tisztátalanság, utcákban és utakhoz közel gödrök, árkok vagy fedeletlen kutak meg ne szenyvedtessenek,... úgy az házaknál vagy kutak vagy úgynevezett kapitányvizek mindenkor készen (legyenek) ... A tízházgazdák ahol a közrendelésekkel ellenkezőt tapasztalnak, azt az utcakapitányoknak bővebb megtudás végett azonnal előadni, akik ismét azt a policiakommissáriusnak folyvást bejelenteni köteleztetnek, hogy így a policiakommissárius... a tunyákat, henyéket hasznos és élelmes munkára, szolsálatokra kénszeríthesse, a bitangokat, passus nélkül kóborló, gyanús személyeket, k>"'ső koldusokat az rendelésekhez képest megzabolázás végett bírói kézhez adathassa."

1 A korcsmákban - olvassuk egy 1825, évi kurrensben „nemcsak a mesterlegények, hanem a parasztsorsú legények is . . . gyakran lakozásokat és dombérozásokat (dorbézolásokat) szoktak véghezvinni."

2 - Tomcsányi főszolgabíró írja 1812. január 17-í körlevelében, hogy „a gyulai köznépek és mesteremberek... különös (külön) házakban különféle tilalmas játékokat jádzanak."

3 A rendek a megye 1815. május 24-i közírvűlésén a hídról való halászással foglalkoztak: „Rend szerént való alispány (első alispán) úr előadván. . . Gyula M(agyar) városában szokásban lévő azon henyélésnek módiát, hogy tudniillik a dologtehető, izmos emberek is egész holnapokat a hidak mellett haszontalan halászattal eltölteni 286