Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXIX. TŰZRENDÉSZET - 2. Tűzrendészeti rendszabályok - a) Az 1772. évi megyei rendszabályok

menyeket, amelyeket jövendőben fognak építeni, nem sövény- vagy nádfalakbul, hanem vagy égetett téglábul vagy pedig válogbul építsék. 3. Már sokszor tapasztalt dolog az ís, hogy mennyi károk szoktak történni azok által, akik itszakának idein égő gyertyával és méccsel lámpás nélkül a padlásokra, istállókban és kamarákban járni merészelnek, azért valaminthogy az ilyetén lámpásban nem tett égő gyertyával való járás 12 pálca vagy tíz pénz büntetés alatt megtiltatik, úgy azonképpen parancsoltatik, hogy minden gazda üvegbül való lámpást szerezzen, mivel az olyan lámpás, mely papirossal avagy lantornával (marhabendővel) vagyon behúzva, könnyen meggyullad. 4. (A pipázás tilalma.) Valahányszor (istállóban, utcán pipázni) tapasztaltatnak, annyiszor tíz pénzre vagy 12 pálcával fognak büntettetni. 5. Minden mezővárosban és helységben az esküdtek közül hiteles személyek választassanak, akik ... gyakrabban ... az helységbéli lakosoknak házait s azoknak konyháit, kéményeit és kemencéit megvizsgálják,... a romladozott kemencéjű és kéményű házoknál a kenyérsütést eltiltsák, sőt ha oly romlott kemencéket avagy kéményeket tapasztalni fognak, amelyekbül a veszedelem könnyen következhetne, azokat levonassák, és még helyre nem állíttatnak, a tüzelést megtiltsák, - ebben nem engedelmeskedők pedig 12 pálcával fognak büntettetni. 6. A kendernek és lennek akár tűznél, akár pedig szobában a kemencén leendő szárasztatása 10 pénz büntetés alatt tiltatik. 7. Mivel az udvarban öszvehordott nád, szalma és egyéb fűteni való gaz által alkalmatosság nyújtatik a gyulladásokra és akadály a tűznek eloltására, azért ezeknek az udvarokra nagyobb számmal leendő öszvehordása teljességgel tiltatik. 8. Minden házigazda és gazdaasszony házánál rakott tüzére szorgalmatosan vigyázzon, s minekelőtte feküdni mégyen, áztat vagy eloltsa, vagy pedig bétakarja, a konyhában pedig tűzhelyre vagy a kemencék szájához szalmát, fát, nádat s egyéb tűzfogható állapotot ne rakjon. Hasonlóképpen 9. Senki 12 pálca vagy tíz pénz büntetés alatt hamut és perlét (pernyét) az udvarra vagy utcára, minekelőtte áztat vízzel jól meg nem öntözi, ki ne öntsön. Nem különben 10. Udvarokon, istállókban és szűrükben (szérűkben) tüzet rakni akármely szín alatt szabad nem lészen. Aki pedig ebben tapasztaltatni fog, az előbbeni punktumban (pontban) feltett büntetést el nem kerüli. 11. Kovácsoknak, lakatosoknak és egyéb tűzzel bánó mesterembereknek ezután műhelyt nem másként, hanem legalább huszonöt lépésnyire a házaktól vagy pedig a helységen kívül építeni szabad lészen. 12. A lövöldözés az utcákon és épületek között mind menyegzőnek alkalmatosságával, mind pedig egyébkor 25 pénz vagy 12 pálca büntetés alatt tiltva van. 13. Semminemű kereskedőnek, legfőképpen görögöknek a vármegye híre s engedelme nélkül puskaport árulni, annyival is inkább parasztoknak eladni nem engedtetik ... 14. Számtalan károk szoktak következni a réteknek és nádasoknak gyújtogatásábul, amely rész szerént a lakosok által avégre, hogy a réteket és nádasokat ezáltal a gaztól kitisztítsák, rész szerént pedig holmi pásztorok, kondások és egyéb rosszra igyekező emberek által szokott megtörténni. Arra való nézve az ilyetén szükséges ok nélkül leendő gyújtogatások a gyújtogatok ellen hazánk törvényeiben szabott büntetés alatt tilalmaztatnak ... 15. (Az éjszakai vigyázók tüzet! kiáltással felverik az égő és szomszédos házak lakóit, a harangot félreverik, és jelentik a bírónak a tűz helyét.) 276