Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVIII. AZ ELÖLJÁRÓSÁG - 10. Hogyan vélekedett a lakosság az elöljárókról? - a) Tékozolják a helység pénzét - b) Az urakat alázatosan kiszolgálják

Már mit érdemlenek az ilyen elöljárók, a tekintetes nemes vármegyének bölcs ítéletére hagyom."

33 Tomcsányí főszolgabíró máskor is lesújtó véleménnyel volt a magyargyulai bírákról. 1808. június 11-i körlevelében ezt írja: „Minden helység bíráit arra kérem, hogy gondatlan Magyargyula bírájától senki se tanuljék, aki felöl a megérkezett heti munkások arról panaszolkodtak, hogy szereda helyett csütörtökön, és ha ülő ünnep (üllő nap = ünnepnap) volt, péntek napját rendelték (ti. váltásra) hites bírák hites szolgái."

34 c) Fenyegetik és büntetik az elöljárókat Gyakran a rendelet, parancsok oly áradata zúdult az elöljárókra, hogy a legnegyobb igyekezettel sem lehetett valamennyi feladatot időre megoldani. Minthogy a felsőbb hatóságok a megyét s a megye a szolgabírót sürgette, ő is hajtotta az elöljárókat, és nemritkán vasraveréssel, tömlöcözéssel, sőt testi büntetéssel is fenyegette őket. Almásy Dániel békési főszolgabíró 1771. március 25-i körlevelében megparancsolta, hogy a hidakat és gátakat (az országutak magasított részeit) úgy hozzák rendbe, hogy senki „azok eránt teljességgel legkisebb panaszt ne tegyen, se tehessen, különben bizonyos lehet abban a bíró, hogy okvetlen kötözve általam Gyulára küldettetik, és ottand amit kapni fog, magának tulajdonítsa."

35 Tomcsányí főszolgabíró 1820. július 20-án így fenyegetődzik: „Folyóvizekben kendert, lent áztatni... nagy tilalma van, mégis... mindenfelé a folyóvizekben vannak beáztatva ... A járásbeli tisztség... egyebet nem tehet, mind (mint) az elöljárókat bevitetni és az itélőszéknek átaladattatni, ahonnan keserves és gyalázatos kimenetelét várhatják.. ."

36 A kötelességmulasztó szarvasi bíró 1836-ban a megyei törvényszék által „mint a felsőbbi hatóságnak engedetlen megvető je szigorúbb megdorgáltatása mellett kenyeren-vízen töltendő 24 órányi árestommal megfenyíttetni ítéltetett."

37 Bakó József gyulai bíró 1840-ben írásbeli parancs ellenére tem rendelte fel a tanúkat, ezért „azonnal a megye börtönébe bézárattatni, s onnan a mai déli harangozásig fogva tartatni rendeltetik."

38 10. Hogyan vélekedett a lakosság az elöljárókról a) Tékozolják a helység pénzét Az eszem-iszom leplezetlenül folyt a helységházán. Volt olyan helység, ahol disznót hizlaltak az elöljárók asztalára. Legtöbb helyen - már csak a helységházán ellenőrzést vagy kihallgatást végző urak kedvéért is - gazdaasszonyt tartottak, aki a sütéshezfőzéshez jól értett. Mindez a lakosságnak és a földesúrnak egyaránt szemet szúrt, de ha emiatt a bírák időnként egy kis megrovásban ís részesültek, továbbra is maradt minden a régiben. 1839-ben gróf Wenckheim József ezt írta a magyargyulai elöljáróknak: „A magyargyulai város elöljáróinak ismételve ajánltatik,... hogy valahára a városházánál... a konyházás, a város költségén a piacról való pecsenyézés, a város hízott sertéseinek elemésztése megszűnjön .. ."

39 b) Az urakat alázatosan kiszolgálják A lakosság az elöljárókat az urak alázatos kiszolgálóinak tekintette. Pap László 1769-ben azt vágta a bírák szemébe: „Csak azért van becsülete a bírónak, nótáriusnak 18 27d