Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVIII. AZ ELÖLJÁRÓSÁG - 6. Az elöljárók teendői: katonaügyek

„1. Valamínthogy azon katonák, akik jó s böcsületes magok viselésérül a regimenteknél is ösméretesek, tulajdon magok vagy rokonaiknak kérésire hazájokban fognak bocsáttatni, - úgy ellenben akiknek életek folytatásához gyanúság férkezhet, azok eránt a Politica Jurisdictiótul (a polgári törvényhatóságtól) a szükséges tudósítás előre kikérettetik. 2. Azon katonák, akik rossz cselekedetekre való nézve adattattak katonáknak, születések helyeire vagy ahhoz közel szabadsággal eresztetni nem fognak. 3. Az új lakosok, akik azelőtt cigányoknak neveztettek, nem egyébkint bocsáttatnak el, hanem ha előbb tápláltatásoknak módját elegendőképpen megmutathatják. 4. Ha (vala)ki némely katonát regimentjétül valamely munkára vagy szolgálatra kévánna, hacsak a regimentnek azeránt különös reflexiója (észrevétele) nem lészen, azonnal kiadatik. 5. Azon gazda, aki ily módon a katonát tulajdon szolgalatjára vagy munkájának folytatására kikérte, ha a katona elszökne is, egyébként érette felelni nem köteleztetik, hanem ha a szökésre annak alkalmatosságot nyújtott, vagy azt, amidőn tőle lehetett volna gátolni, elmulatta (elmulasztotta) volna. 6. Minden helységnek községei azon igyekezni köteleztetnek, hogy a szabadságos katonák munkájok által élelmeket kereshessék, és abban valaki által ne gátoltassanak. 7. Senkinek a szabadságos katonák közül, akik valamely mesterséghez értenek, oly helyen, ahol olyatin mesteremberek találkoznak, azoknak hátramaradásokkal magok kezekre mesterségbéli munkájokat folytatni szabad nem lészen, hanem a mestereknél legényképpen dolgozni köteleztetnek." A további nyolc pont a katona passaportjával (menetlevelével), schédájával (személyiratával), a bírónál való jelentkezésével és helyváltoztatásával foglalkozik.

20 A szabadságra küldendő katonák névjegyzékét a katonai parancsnokságok véleményezés végett elküldték a megyéhez A békési főszolgabíró 1769-ben az egyes községek elöljáróinak véleménye alapján az alábbi névjegyzéket terjesztette továbbítás végett a megyéhez: „Jegyzéke a szabadságolandó katonáknak. . . a békési járásban Káttay Mihály (magyar) gyulai, nőtlen, mindkét szülője él, a következő vagyonuk van: négy ló, négy szarvasmarha, engedelemmel szólva: nyolc sertés, tisztességes ház, kb. 6 köbölnyi búzavetés. Atyafiai aziránt, hogy nevezett katona nem szökik el, kezességet vállalnak. Kapocsán János kétegyházi, nős, elöregedett, szegény anyján kívül más rokona nincsen, jelenleg létező vagy remélhető vagyona nincs, éppen ezért kezesség érte nem vállalható. Guthy Pál vári, nős, szülei ezideig élnek, vagyonukat illetően: négy ökörrel, 4 tehénnel bírnak, közepes vetésük van. Rokonai kezeskednek érte, hogy nem szökik meg. Miska Mátyást Vári helységben nem kívánják haza. Nagy György dobozi, nőtlen, mindkét szülője öregségtől elerőtlenedve életben van, semmi vagyona sincs egy hitvány házon és csekély vetésen kívül. Érte a helység kezességet vállal. Köss György Gyarmat helységből vitetvén katonának, szülei jelenleg Szeghalmon laknak a szerencse minden adományától megfosztva, azért nem tudnak érte kezességet vállalni, hogy nem szökik meg."

21 Előfordult, hogy a község elöljárósága a rossz magaviseletű katonát visszaküldte az ezredéhez. Az öcsödi elöljárók D. Tóth Jánost 1812. február 27-én átadták a gyulai Werbungskommendánsnak (hadfogadó parancsnoknak): „D. Tóth János... szabadságos katona idehaza tartózkodása alkalmatosságával helybeli Lukács András 268