Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

A. A KAMARAI KORSZAK (1694—1720) - VII. KÖZREND ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS - 1. A közbiztonság - 2. A békési bíró revideálja a hozzáküldött fellebbezéseket (1715) - 3. A boszorkánypörök

VII. KÖZREND ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1. A közbiztonság A török kiűzésekor a megye csaknem néptelenül maradt. „Pusztán állván, csak a mezei vadaknak és madaraknak volt lakóhelye."

52 A gyér lakosság Than Albert kamarai tiszt jelentése szerint többnyire rablókból és tolvajokból állott.

53 Sokan azzal az ürüggyel, hogy méhkasaikat őrzik, az erdőkbe húzódtak, és ott a gonosztévőknek nyújtottak segítséget.

54 II. Rákóczi Ferenc fejedelem az egri táborról 1705. május 16rán kelt levelében Károlyi Sándort a tolvajok megfékezésére utasította: „Értjük penig, hogy az tolvajság a Tiszán túl való földön felettébb eláradott volna. Kegyelmed azért tegyen azon a földön oly sékuritást (biztonságot), hogy a szegénség s egyéb rendek is a toívajoktul békében maradhassanak."

55 Az újraalakult vármegye 1715. november 14-i közgyűlésén „végeztetett, hogy a falvak 15 nap lefolyása alatt akasztófát emeljenek."

50 2. A békési bíró revideálja a bozzáküldött fellebbezéseket (1715) Nem sokkal a vármegye újraalakulása után ifj. Komáromi György alispán pert indított Kovács János békési bíró ellen azzal a váddal, hogy a többi helységektől hozzáküldött fellebbezéseket jogtalanul revideálja (másodfokon fölülvizsgálja). A Békésen 1715. november 19-én tartott tanúkihallgatás során az 50 éves Kis János dobozi

1 lakos így vallott: „Tudja a fátens (a tanú), hogy a dobozi bíró (azt az) apellátát (fellebbezést), melyben 12 forint maradság (pénzbírság) lőtt a dobozi fórumon, küldötte revisióra (fölülbírálatra) Békésre, és ott revideáltatott is a békési tanácstól. Onnan 12 forint maradsággal jött ki, amint a magunk (ti. a dobozi) fórumán lett a maradság." A 30 éves Literati János békési nótárius vallomása szerint „kétszer vagy háromszor is hoztanak Békésre apellátákat revideálni. Három máriásokat (á 17 kr) szoktanak a revisióért beletenni, s venni is annyit szoktak Békésen .. .'* A 60 éves Bencsik Mihály vésztői lakos szerint „a vésztői bíró az apellátát Békésre küldötte a bírónak, a békési bírónál ma is benn vagyon." Mind a nyolc tanú tudott a fellebbezések békési felülbírálásáról, vallomásukból azonban nem tűnik ki, hogy ez a joggyakorlat mikor keletkezett.

57 A vármegye az eljárást törvénytelennek nyilvánította és eltiltotta. 3. A boszorkánypörök^ A 18. század elején sötét tudatlanságban élő ember minden betegséget és szerencsétlenséget a boszorkányok rontásának tulajdonított. A boszorkánygyanús személy hamarosan a megye tömlöcébe került. A váddal kapcsolatban számos tanút hallgattak ki, azokat a vádlottal szembesítették, és vallomásukra megeskették. A vádlottat nemegyszer kínvallatással kényszerítették a vád beismerésére és boszorkánytársai megnevezésére. Az 1715 és 1720 közti évekből a régi Békés megyében 11 boszorkánypörről tudunk. A boszorkánysággal vádolt 10 nő közül kettőt megégettek, egy főveszlés helyett vérdíjat fizetett, hármat megvesszőztek, négy nőt és az egy férfit két tanú tisztító esküje alapján felmentettek. 25