Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVI. A BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉBŐL - 5. Kupecek, kupeckedők

csak Bécset, hanem Németország egy részét is ellátta hússal anélkül, hogy emiatt maga szükséget érzett volna. - 2. Elképzelhetetlen, hogy a hús ára a 20-30 év előttire szálljon le, amikor az árenda is jelentős mértékben emelkedett. - 3. Most már soványan sem lehet 67 talléron szarvasmarhát venni. Roppant nyereségre áhítozik a bécsi társaság, ha 11 mázsást akar 67 talléron venni. „A szabad kereskedelem természetivel ellenkezik, hogy a vevő törvényt szabjon" az eladónak. Ezért kéri a megye a helytartótanácsot, „tekintse azt, hogy a magyarországi ökrökkel kereskedők már teljeséggel utolsó romlásra jutottak. Marhájokat vagy szörnyű veszteséggel, vagy teljességgel nem tudván eladni,. .. emián a szegény adózó nép, mely ezen földön marhájából szokott valami kis pénzt szerezni, hogy adóját szállíthassa, kivált ezen mostani szörnyű ínségben az adófizetésre teljességgel alkalmatlanná tétetnék, és a marháját el nem adhatná, minthogy ezen télen nem lesz, mivel tartania, s csak úgy elveszne, és akkor oztán se pénze, se marhája, se kenyere nem lenne, - és őfelségének hathatós közbenjárása által vigye végbe, hogy ne tartasson úgy ez a szabad ország, mint egy kolónia (gyarmat) kereskedésre, végre pedig a bécsi kereskedőknek markából vétessen ki, s mind a több(i), de kivált az ökörkereskedésben fennálló monopólium töröltessen el, azzal való szabad kereskedés mind őfelsége német birodalmára, mind pedig a külső országokra nézve engedtessen meg."

25 5. Kupecek, kupeckedők A marhák adásvevéséből várható gyors és nagy haszon sok kispénzű embert is kupeckedésre csábított. A kiskupecek nemegyszer hitelbe való vásárlással, kölcsönpénzzel vagy társulással dolgoztak. Az öcsödi elöljáróság az ottani kupecek társaságba állásáról 1815. január 28-án ezt jelenti Lengyel Márton fiskálisnak (ügyésznek): „Számosan vágynak Öcsödön olyan kupecek, kik ketten, hárman, sőt négyen is egy társaságban állván együtt is, másutt is 20-30, hol több, hol kevesebb számú marhákat megalkudván, közelebb, sőt messzebb lévő vásárokra is eladás végett el szokták hajtani s adni... Volt,... aki egyik-másik jobb tehetségű gazdától is készpénzt kölcsönözvén, néha maga öt-hat marhát egyszerre megvett, vagy pedig kivált a helybéli lakosokkal olyformán megalkudott, hogy míg a megalkudott marhát egy vásárra elhajtandja, várja el az árát, s ilyformán hol egyik, hol másik hasonló kupeccal az öszveszedett marhát öszvevervén a vásárokon néha kiki a magáét külön-külön, néha pedig csomóstól együtt eladván, az árán osztoztak."

26 A kupecek a háborús és ínséges időkben igyekeztek kihasználni a lakosság szorult helyzetét. Az 1830. évi ínséges esztendőben a rendek a szűkölködők érdekében október 26-án a következő határozatot hozták: „A hetivásárokon, valamint más egyéb napokon is az érdeklett spekulánsok a tavaszi és nyári hónapokban 9, az őszi és téliekben pedig csak 10 óra után vásárolhassanak ... Az ellenkező esetben a megvásárolt holmik kontrabandáltassanak (elkoboztassanak)."

27 254