Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVI. A BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉBŐL - 3. Vásári helypénztarifa

d) A csabai vásárok A csabai uradalom közbirtokosai 1820-ban a Csabán évenként négy alkalommal tartandó országos vásárok privilégiumának elnyerése iránt kérelmet terjesztettek elő. Kérelmükkel kapcsolatban Wenckheim Ferenc gróf mint érdekelt 1820. június 30-án a következő nyilatkozatot tette: „Csaba helysége fekszik Szarvas, Békés és Gyula mezővárosok között, ahol régtől olta nevezetes és a kereskedés gyarapodását elősegélő országos vásárok tartatnak. Mind Békés, mind Gyula oly közel fekszenek Csaba helységéhez, hogy ha (az) ottan (ti. Csabán) felállítandó vásárok csak legkevesebbé is tökéletességre mennének, emez igen régi s a köztudomány szerént is virágozó városokban annyi csorbát ejtenének, hogy a megoszlott vásárok miatt sem a csabai új vásárok tökéletességre nem mehetnének, hanem ezen régi k. privtlegíális levél (kegyelmes kiváltságlevél) mellett gyakorlott országos vásárok is régi hírektől s országosan esmeretes virágzásoktól megfosztatnának ... Gyula éppen szántóföldjeire nézve oly vizes és lapos helyett (helyen) fekszik, hogy azok egy részeinek haszonvétele csak akkor nem kétséges, amidőn száraz esztendők járnak, s amiatt sok szegény adófizető embereknek a gyulai vásárok... az élelminek megkeresésire és adójok lefizetésére . .. segédeimül vannak,... az idegen vásári embereknek szállást adván. . "

í7 A csabaiak kérését a helytartótanács elutasította. A csabai közbirtokosság 1838-ban megújította kérelmét, s bár a Wenckheim család ugyanazon megokolással a kérés elutasítását kérte, Csaba, miután 1840-ben mezőváros lett, a vásártartási jogot megkapta.

18 3. Vásári helypénztarifa Nóvák Antal megyei aljegyző 1822. július 1-én kiadta a megye rendéi által még 1820. július 28-án elfogadott vásári tarifát, mely szerint az országos vásárokon a földesurak a következő helypénzeket szedethették. Szemelvények: „Asztalos 24 kr, bádogos 24, borbélysátor 20, boros sátor 36, csíkot áruló 1 hordótól 12, csipkés tót 14, csizmadia, egy láda 20, deszkás szekér 2 lóval 30, dózsás 1 lótól 10, dohányáruló egy báltól 30, épületi fa, 2 marha 30, faedényáruló 2 marha 30, fakó szekér, egy 16, fazekas, mázatlan 10, mázos 18, földön áruló zsidó, kisebb 10, nagyobb 15, fűsűs 15, gabona, mindenféle, köböl 3, gombkötő 14, gyapjas szekér 25, gyékényes kisebb 20, nagyobb 40, gyertya egy mázsa 20, gyolcsos tót deszkán 20, szekérrel 30, gyümölcsös, 1 véka 3, hagymás kocsi, 2 ló 30, 4 ló 1 Ft, háj, 1 darab 2, hauzírozó (házaló) zsidó 12, hentes 22 kr. Kalapos 30, káposztás kocsi 15, képáruló, földön 5, sátorban 30, kereskedősátor, minden öl 35, késáruló 16, konyha, idegen 30, köszörűs 12, kötélverő 20, lakatos 14. lisztes kocsi, 2 ló 40, materialista (fűszeres) kis sátorba 30, méhkas, 1 kocsi 16, mentések 40, meszes szekér, 2 ló 30, mézeskalácsos 50, debreceni 20, nyerges, 2 ló 16, pálinkaáruló 4, paplanos 24, pecsétmetsző 16, pereces 20, pintér 30, pipás 20, pomádét áruló 40, rézöntőműves 40, rostás 40, sáfrányos 20, sajtáruló, szekér 45, seprű, nyírfa egy kocsitól 15, suszter 26, süveges 18, szabó, magyar 40, német 1 Ft, szalonnás, 2 ló 30, szánkó 1 db 6 kr. Szappanos 20, szekér, vasas 32, szénásszekér 2 ló 30, szíjjártó 36, szőlőkaró, 2 ló 30, szövőszék, egy darab 8, szűcs, magyar 45, német 1 Ft, szűrposztóáruló, 2 ló 1 Ft, szűrszabó 35, teknőáruló, 2 ló 30, tímár 1 Ft, tobákos (juh- és kecskebőrt feldolgozó tímár) 14, üveges 15, vajat áruló, kisebb 15, nagyobb 30, varga 35, vasáruló kocsi, 2 ló 35, vasszerszám-áruló 30, vászonyáruló, 2 ló 1 Ft, villás szekér, 2 marha 30, zsinde252